Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 10. szám - vitéz Domokos György: A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása

Vitéz Domokos György : A fizika alapfogalmai és középiskolai tanítása. 395

A fizika alapfogalmai és a középiskolai fizika tanítása.

1. A fizika alapfntjalmainak változása.

A fizika tudománya alig pár évszázados szinte tüneményesen gyors fejlődés után a XIX. század vége felé látszólag nyugvóponthoz érkezett. Voltak ugyan imitt-amott ellentmondások, amelyek a gondolkozó főket az addigi elgondolások és elméletek helyességében való kételkedésre ösztönözték, de a mechanikai világszemlélet1 kialakulását látszólag nem zavarták komolyabb ellenvetések. Az akkori fizikai tudásunk főképp a körülöttünk lévő megfogható és látható dolgoknak a tudását jelentette. Egyszerű, megbízható törvényszerűségeket állapítottunk meg.2 Eszközöket, gépeket készítettünk, amelyekben ezeket a törvényeket felhasználhatjuk. Ismertük az anyag különböző halmazállapotait, van meleg és hideg, fény, szín, hang, amint ezekről érzékeink révén tudomást szerzünk. Elektromosságot állítunk elő, amelyet céljainkra tetszés szerint felhasználunk. Volt egyszerű kozmogóniánk : a fölöttünk lévő égen a csillagok Newton dinamikája szerint kiszámított pályákon futják útjukat, és ezen az égen az egész világmindenség be van „ágyazva“ térbe és időbe, amelyeknek tulajdonságait alapvető biztonsággal ismerjük. Az ember úgy gondolta, hogy a naiv reálizmus, materializmus, mehanikus világszemlélet alapján állva, vagy ezen az úton továbbhaladva^ felfedheti a természet minden titkát.3 Ügy látszott, hogy azokra az egyszerű törvényekre támaszkodva, amelyeket 40—50 évvel ezelőtt — és még ma is — az iskolában tanultunk és tanulunk, meg tudjuk érteni és ki tudjuk meríteni a térre és időre vonatkozó minden bölcseséget.4

Newton valamikor csalhatatlannak hitt rendszerében levő ellentmondásokon továbbhaladva, valamint felfegyverkezve modern, rendkívül érzékeny mérő eszközökkel, a kísérletezők fáradhatatlan kutatása nagy eredményekkel járt: az utolsó 50 év alatt olyan újfajta elgondolások vonultak be a fizikába, amelyek indokolttá teszik, hogy a klasszikus fizika bukásáról beszéljünk.5 A relativitás elmélete, azután a quantum-elmélet, az elektronelmélet, a korpuszkuláris és rezgési mechanika az ember szemében lassanként átalakították az addig egyszerűeknek hitt jelenségek megértését, és a természetet értelmünk előtt mindinkább jobban fantasztikussá és érthetetlenné tették.6

1 Mikola Sándor : A fizika gondolatvilága, 346. 1.

2 Reictíenbach : Atom és világegyetem, 9. 1.

3 Boutaric : Les concepcions actuelles de la phisique p. 12.

4 Reichenbach : Atom és világegyetem, 10. 1.

6 Eddington : The natúr of the physical world. 9. 1.

6 Boutaric : Les concepcions actuelles de la physique p. 12.