Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Ferenczy Károly: Bécsi emlék
Dr. Ferenczy Károly: Bécsi emlék. 33 mint a fák és jobbra-balra feltartott karokkal — amelyek az ágakat jelképezték — lengő mozgást, vagyis törzshajlítási gyakorlatokat végeztek, aztán a szerint, hogy más irányból fújt a szél (meg kellett nekik nevezni a pontos irányt) ugyanezt csinálták előre-hátra. Aztán — s ezt érdemes kiemelni — azt a feladatot kapták, hogy rajzolják le a szelet, amiről egész héten addig tanultak. Érdekes volt látni a meghökkent arcocskákat. Az egyik kisleány bátortalanul tette fel a kérdést: „Milyen színnel?“ Többféle feleletet adtak erre a többiek, míg az egyik diadalmasan kiabálta bele a töprengő osztály csendjébe, hogy a szélnek nincs színe. így került sor a szélről tanultak felelevenítésére, elősorolására mindannak, amit a szélről tudtak — közben megállapítva, hogy ez mind lerajzolhatatlan — míg eljutottak a kevéssel azelőtt megtanult és elénekelt dalocskáig, amely arról szólt, hogy a szél a szegény fákat jobbra-balra hajtogatja, a gyümölcsöket leveri és a levelektől is megkoppasztja. S amikor most már feltette a tanítónő a kérdést: „Hogy fogjátok hát lerajzolni a szelet?“ — kórusban hangzott a felelet: „A fákkal.“ A megoldás felfedezését még rövid megbeszélés követte, pár perc múlva már mindenki dolgozott, s rövidesen jelentkeztek rajzuk eredményeivel a tanulók egymásután, az ugyanazon témát egészen egyéni, eredeti módon elgondolás és kifejező készség szerint eltérően feldolgozva. (Magános fák, facsoportok, gyümölcsöskert, hulló levelek, letört gallyak, de koronájukkal mindig a szél irányában elhajló fákkal.) A vallástanításhoz, illetve a vallásos neveléshez segédeszközként külön rajzfüzetet használnak. Ebbe néhány soros versikék vannak beragasztva, abban a sorrendben, ahogy megtanulták azokat, s amikor szó volt aratásról s a természet gyömölcsözéséről, a megfelelő vers : „Durch deine Gnade haben wir Auch heute unser Brot Und nehmen’ s hin und danken Dir Du lieber treuer Gott!“ után az aratás, a betakarítás illusztrációja következik. A gyermek papírlapra rajzol, de ugyanakkor a szívébe írja be Isten nagy nevét. Tárgyak szerint csoportosítva már az elemi első osztályában több rajzfüzetük van a tanulóknak. Ezek egyszerű pakolópapírból készültek. Látogatásom idejéig hat rajzfüzetet vettek munkába. (Egyesek egyiket-másikat tele is rajzolták.) Az egyikbe csak iskolásgyermekeket, a másikba csak gyümölcsöket, a harmadikba csak fákat (virágzó, lombos és lombtalan állapotban) a negyedikbe csak faleveleket rajzoltak, az ötödiknek az volt a címe : „A piacon.“ Hogy ez úgy a tanítóra a tanulók rajzkészsége fejlődésének megfigyelése, mint a tanulóra nézve a különböző ismeretanyag rendszerbe szedése és rögzítése szempontjából is milyen nagy előnyöket jelent, azt nem is szükséges külön hangsúlyoznom. Megemlékezem még az első osztályban az írás tanításáról. Ehhez 3
