Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Kónya Sándor: Az Országos Református Tanáregyesület XXX. rendes közgyűlése
Kónya Sándor : Az Országos Református Tanáregyesület XXX. közgyűlése. 369 létre, s mindezekben az EK tőle telhető nagy buzgósággal, őszinte igyekezettel és komoly szeretettel állott a tanárok ügye mellett. — Az egyház akár gazdasági, akár jogi helyzetét illetőleg azonban a harminc év előtti állapot kedvezőbb volt. Ma az egyház tagjainak a teljesítőképessége leromlott és a közoktatásügy európai színvonalra emelkedésével előállott súlyos feladatok teljesítésére kevésbbé alkalmas. De a teljesítő képességgel egyenlően vagy jobban hanyatlott a teljesítő készség. A nagy adományok, nagy hagyományok ma elvétve jelentkeznek, s azok tevőinek utódai még az adót is csak kényszerítésre fizetik meg. így az önkormányzat elfakul, sok tekintetben éppen az iskola elerőtlenedése következtében. Nem az elnöki megnyitóval vitába szállás céljából, csak mint a maga véleményét említi meg, hogy közoktatásügyünk egészét tekintve az új közoktatási törvény az egyház önkormányzatát kétségtelenül jelentékenyen korlátozza. Az állam, mint a pénz nagy részét adó gazda, a maga szempontjából jogosan szabja meg parancsait azokkal az intézményekkel szemben is, amelyek évszázadokon keresztül, igen sokszor nagyon szegényesen, de mindig eredményesen, igen sokszor súlyos terhek alatt vergődve és végső erejét megfeszítve szabadon szolgálták a nemzet kultúráját. Az egyház pedig, amely most az államnak sokszoros anyagi támogatását élvezi, nem egy esetben kénytelen a régi független szegénységet visszasírni. Súlyos bűnnek tartja az ellentétek keresgélését, de a szabadságot védelmezni nemcsak harci riadóval lehet, hanem állandó vigyázással és folytonos résenállással is. Az iskolai élet terén ez a tanárok és tanítók feladata. Madai Gyula az ő üdvözlő szavaiban arra hivatkozott, hogy a református tanárságra, amely a nagy eszmények, a szabadság, az erkölcsi és nemzeti gondolatok örök szentsége mellett mindig hűségesen kitartott és helytállott, a világnézetek világraszóló harcában, mikor piros lángnyelvek csapkodnak fel mindenfelé, a nemzetnevelés rendkívül fontos nagy frontszakaszán külön nagyjelentőségű nemzeti munka vár. A többi üdvözlés elhangzása és a Hóman Bálint miniszternek küldendő üdvözlő távirat szövegének az elfogadása után Nagy Miklós napirend előtti felszólalás jogán szóvátette az új iskolai törvényeket és utasításokat. Elismerve azok kétségtelen nemes szándékait és céljait, kifejezést adott annak a megzavart lelkiállapotnak és feszültségnek, a református iskolázás önkormányzatát fenyegető korlátozások és a mindenesetre helyteleníthető egyformásító törekvések miatt feltámadt komoly aggodalmaknak, amelyeket az új törvények és utasítások a református tanárság lelkében előidéztek. A felszólalás nyomán támadt elég heves vitának, amelynek folyamán az elnökön kívül Kun Béla, Papp Ferenc, Gaál László szóltak a kérdés tárgyi és formai szempontjaihoz, eredménye az a szótöbbséggel elfogadott határozat lett, hogy a közgyűlés a súlyos kérdésekben való állásfoglalás céljából felhívta a választmányt két hónap múlva rendkívüli választmányi ülés tartására s a tanári karokat arra, hogy a központi 3
