Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Dr. Dezső Gyula: A testgyakorlás mint egyenrangú tantárgy
360 Dr. Dezső Gyula : A testgyakorlás, mint egyenrangú tantárgy. és túlzott tanszabadság uralkodik, addig a jogakadémia szerencsés átmenetet képez ezen teljes tanszabadság és a középiskolákban alkalmazott szigor és fegyelem között. Nem lehet keresztül siklani azon a szomorú jelenségen sem, hogy az utóbbi évek során a középiskolákból a főiskolákra kerülő ifjúsági anyag a múlthoz viszonyítva -— nagy általánosságban bizonyos visszaesést mutat, aminek elfogadható — de korántsem vigasztaló magyarázata az, hogy utóbbi években kerültek a főiskolákra a háborús évek szülöttei, s a szülők akkori izgalmai, gondjai és folytonos idegessége elkerülhetetlenül maradandó nyomokat hagytak gyermekeik testi és szellemi szervezetében. Remélem, sőt hiszem, hogy ez a szomorú átmeneti állapot hamarosan meg fog szűnni, és az ifjúsági anyag már a közeljövőben fokozatosan javulni fog. Ennek azonban nélkülözhetetlen előfeltétele az, hogy a középiskolák ne csak tamdmányi, hanem jellemképző és testnevelési tekintetben is gondoskodhassanak a tanulóifjúságunk minél intenzívebb kiképzésével. Törvényhozásunk bölcsesége szükségszerűnek látta, hogy a főiskolákon a zárt létszám rendszerét honosítsa meg, mely a háború után szörnyen leromlott gazdasági és társadalmi viszonyaink között nyilván elkerülhetetlen volt. A zárt létszám rendszerét a középiskolákban természetesen nem lehet megvalósítani, de egy bizonyos szigorú szelekciónak ott is minden vonalon érvényesülnie kell. S nézetem szerint ennél a szelekciónál nem szabad figyelmen kívül hagyni a testnevelési szempontot sem. Kétségkívül vannak sporadikus esetek, amikor a tanulónak testi szervezete gyönge, sőt sajnálatos testi hibában szenved, s ennek dacára a Teremtő kifürkészhetetlen akarata oly ragyogó szellemi képességekkel ruházta fel, hogy a társadalomnak nemcsak hasznos tagjává válhatik, de magasan kiemelkedő eredményeket érhet el a tudományos vagy egyéb szellemi pályán. Az ilyen kivételeket respektálni kell, s őket a torna és egyéb sportok alól fel lehet menteni, aminthogy a honvédelem sem veszi igénybe szolgálataikat. Azoknál a tánulóknál azonban, akiknek testi szervezete kifogástalan, a testgyakorlást éppen olyan komolyan és szigorúan kell venni, mint bármelyik másik stúdiumot. E mellett a felfogás mellett az érvek egész arzenálja hozható fel, amelyek általában ismeretesek, s így csak nehányat említek meg a magam elgondolása szerint. Itt van elsősorban magának a tanulónak az érdeke. A rendszeresen végzett testgyakorlás és sport azonkívül, hogy erősíti és fejleszti, betegségek ellen edzi a tanuló testi szervezetét, a mellett új ambíciókat ébreszt benne, frissé és üdévé teszi, és elvonja olyan ifjúsági bűnöktől, amelyeknek kísértése állandóan ott settenkedik körülötte. Hasonlóan fontos a magasabb nemzeti érdek, éspedig két irányban : béke idején a nemzetközi versenyek, amelyeknél elért kimagasló eredmények hatalmas megbecsülést és tekintélyt biztosítanak az illető ország részére a többiekkel szemben (lásd a legutóbbi berlini
