Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Virágh Rózsa: Önképzőköri tervezet
Dr. Viriígh Rózsa : Önképzőkört tervezet. 300 Önképzőköri tervezet. Sokat írtak az utóbbi időben az önképzőkörök hanyatlásáról. Péter Zoltán a Protestáns Tanügyi Szemle márciusi számában a debreceni református Kollégium VIII. o. tanulóinak e kérdésre adott feleleteiből állapítja meg az önképzőkörök hanyatlásának okait, s ugyanezen dolgozatokból szűri le a mai ifjúság igényeit az önképzőkörökkel szemben. Ugyané folyóirat áprilisi számában Ruhmann Jenő és Harsányi István foglalkoznak a középiskolai önképzőkörökkel. Mindketten megállapítják, hogy az önképzőkörök elmaradtak a kor és az ifjúság mai igényeitől, egyúttal beszámolnak kísérleteikről, célkitűzéseikről, melyekkel igazolni akarják az önképzőkörök további létjogosultságát. Sőt az intézmény korszerű átalakításával az eddiginél nagyobb teret, nagyobb szerepet kívánnak adni az önképzőköröknek az iskola és az ifjúság életében. Mindhárom tanár írásában az ötletek egész halmazával találkozunk, melyekkel fel lehetne frissíteni, eleveníteni a mai önképzőkörök valóban kissé elernyedt vérkeringését. Megállapításaikból igen sok hasznos gondolatot meríthet az érdeklődő, bár egységes, kidolgozott terv — ami alapul szolgálhatna a jövő önképzőköreinek — még csak igen homályosan bontakozik ki előttünk. Nem célom részletesebben visszaidézni azt a sok, részleteiben igen helyesnek látszó és megszívlelendő gondolatot, amelyeket e tanárok a fiú-iskolákban az önképzőkörök hanyatlásának megakadályozására részben már ki is próbáltak, részben javasolnak. A cikkek olvasásakor a bennem régóta szunnyadó hasonló gondolatok felelevenedtek, s most meg szeretném kísérelni egyes gondolataikat, melyek az én meggyőződéseim is, egységes tervbe összefoglalni, azaz újakkal bővítve leányiskolákra alkalmazni. Nem vitás kérdés ugyanis azt hiszem senki előtt már, hogy az önképzőkörök mai általános alakjukban valóban nem mozdítják elő a kívánt és várható módon sem a fiúknak, sem a leányoknak önképzését. A mai gyorsütemű, sokoldalú életfelfogás, életstílus mellett az élénkebb, a mai élet forgatagában benne élő ifjúság egyoldalúnak, nehézkesnek találja a jórészt irodalmi körben megmaradt önképzőköröket. A diákok nagy százalékának érdeklődése, a leányoké is ma inkább a sport, a technikai, társadalmi, psychologiai, sőt politikai kérdések felé terelődik, tehát a középiskolai önképzésnek is csak az lehet a célja, hogy tagjainak mindenirányú érdeklődését kielégítse és bővítse. Amikor az új, talán alakulóban levő fiú-önképzőkörök felvetett problémáin gondolkoztam, felvetődött bennem a leányiskolákra vonatkozólag egy terv, mely alapos megvitatás, kiegészítés után talán átmenetül szolgálhatna a leányönképzés új útjaira. Az olvasottak alapján, részben pedig a saját elgondolásaim közben nagy vonalakban a következő új szempontok körvonalazódtak ki előttem :