Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
S'zondy György dr. : Újabb szempontok a bioUgiá tanításában. 3Ö1 fontos minden ország számára az önellátás kérdése. Ezt azok az adatok világítják meg, amelyekből kiderül, hogy a mezőgazdaság mit és milyen mennyiségben szolgáltat a nép élelmezésére. Az alsó osztályokban csak általánosságban fogalmazzuk meg az eredményt v búzatermésünk ennyi, burgonyatermésünk ennyi ideig volna elegendő az ország lakosságának. A felsőbb osztályokban, jobb felfogású tanulóinkkal, talán a termélt cikkek kalória-értékét is kiszámíttathatjuk. Az egyes élelmiszerek tápértékének tárgyalása kivált leányiskolákban elengedhetetlen ; ugyancsak, főként a leendő anyáknak kell megtanulniok a csecsemőtáplálás ábécéjét. Az önellátás kérdésének vizsgálata rávezeti növendékeinket azokra a terményekre, amelyek ellátásunkból hiányzanak, de azokra is, amelyekből fölösleggel rendelkezünk. Ezeknek pénzértékét is kiszámíthatják, vagy grafikusan ábrázolhatják, s evvel már világgazdasági kérdések kapcsolódnak be szemlélődésükbe. Miért fontos az, hogy külkereskedelmi mérlegünk aktív legyen? Mitől függ a termelt cikkek világpiaci értéke, a kereslet és a kínálat árszabályozó hatása — mindezekre önmaguktól a statisztikai adatok tükréből fognak választ kapni. Ugyanilyen módon és alapossággal kell foglalkoznunk a mezőgazdaságnak az állattenyésztést illető részével. Megkeressük az összefüggést a terület, éghajlat, birtokmegosztás, stb. stb. és a tartott, illetve tenyésztett állatfajok között; megállapítjuk az állatállomány jelentőségét a közellátás szempontjából, az ipart, a kivitelt illetőleg ; megoszlását a népesség között, stb. stb. És vizsgálat alá vonjuk az erdőgazdálkodást, annál inkább, mert ezen a téren igen sok még nálunk a teendő. Az erdőüzemnek még szakkifejezései is jórészt ismeretlenek a magyar középiskolákban : a szálerdő, sarjeidő botfaerdő, csererdő, középerdő fogalma. Foglalkoznunk kell az erdő gazdasági jelentőségével : megnézzük, hol, milyen vidéken, milyen talajon vannak erdeink ; megtanítjuk, mi a berki-, lapály-, homoki-, dombvidéki-, előhegységi-, közép-, és magashegységi erdő ; milyen fanemek alkotják őket; hogyan oszlanak meg hazánk erdőségei fanemek szerint? Megmagyarázzuk, miért fátlan az Alföld? Hogyan történik a fásítás? Mi ennek a gazdasági jelentősége? A külföldi növények : déligyümölcsök, fűszerek tárgyalásánál, de a hazai gazdasági viszonyok szemrevételekor is, felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy mit jelentenek egy nemzet gazdasági életében a gyarmatok. Ha magunknak nincs is ebből a jóból, a gyarmatokért folyó világverseny megérthetése végett mégis nélkülözhetelenül szükséges ennek a kérdésnek kissé behatóbb tárgyalása. Nemcsak a biológia, de a kémia tanításában is többször sor kerül mezőgazdasági ipari üzemek : malmok, cukorgyárak, szeszfőzők, sörfőzők, keményítő- és szövőgyárak megtekintésére. Ezek a kirándulások nemcsak tárgyi szempontból hasznosak, ha jól előkészítettük őket, arra is alkalmat adhatnak, hogy az ipari munkásság helyzetéről szót ejtsünk, s bepillanthassunk a munkásság életkörülménveibe.
