Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
Szondi/ tigörgi/ dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. utat tett tengerentúlra, Amerikába, ahonnan a dollárok ezreit hozta vissza az ősi Alma Mater számára, kigondolásában annyira eredeti, végrehajtásában olyan mesteri, érzelmi viszonylatában oly megható, hogy példátlanságánál csak az érte kijáró tisztelet és csodálat lehet nagyobb. El lehet mondani, Baltazár Dezső személye a magyar kultúrtörténetben históriai alakká nőtt és magasztosult, s ez annalesek csak ragyogó és diadalmas sorokban örökíthetik meg művelődés- és neveléstörténeti működését. És íme ő is elment a minden élők útján a maga nyugodalmába. Ott áll már az örök Bíró előtt, aki megítél mindenkit, eleveneket és holtakat. A „nagy“ püspök teljes bizodalommal nézhet az isteni ítélet elé : hibái neki is voltak, hiszen tökéletes ember nincs és nem is lehet, de erényei és kiválóságai sokszorozottan javára billentik az igazság mérlegét. Márpedig ha valaki, mint a Jézus Krisztus jó vitéze, szabályszerűen küzd, az végezetre megkoronáztatik (Timóth. 2. Egy kissé talán az igazság megcsúfolásának látszik, ha újnak mondunk olyan gondolatokat, amelyek közül a legfiatalabb is születésének harmincadik évfordulója felé közeleg, akárhánynak pedig százados múltba nyúlnak vissza a gyökerei. Észmeáramlatok korát azonban nem lehet születésük évétől számítani, mert népek és országok határain belül többször születnek újra. Legelső szülőföldjükön talán már az elöregedés jelei mutatkoznak rajtuk, mikor más vidékeken hatni kezdenek. Ilyenformán nem jogosulatlan a címben foglalt jelző; a mi számunkra valóban újak a biológia tanításában mindössze néhány év óta érvényesülő szempontok, ha másutt már régebben ezek irányítják is az iskola munkáját. E szempontok egy része magának a tudományszaknak a fejlődéséből fakadt; többségük azonban pedagógiai irányú, és a biológia tanításának módjára, anyagának megválogatására és fölfogására vonatkozik. Valamennyi között az öntevékenységre nevelés gondolata a legjelentősebb, minthogy ennek hatása nemcsak a biológia-tanításban, de az iskola egész munkájában érezhető. Rendkívüli fontosságát legtalálóbban Kornis Gyula szavai jellemzik: „A magyar iskolának, de egyben a magyar kultúrának jövője is attól függ, mennyiben tudjuk az öntevékenység elvét iskolánk egész belső életében minél hatékonyabban valóra váltani. A magyar iskola sorsa nem is elsősorban az iskolák külső szervezetén, az iskolatípusok formai megállapításán fordul meg, hanem azon a nevelő-tanító szellemen, mely áthatja őket. Bármi legyen is az ismeret anyaga, a lényeges az, hogy gondolkodtatva és cselekedtetve tanítsunk, vitéz Bessenyei Lajos dr. Újabb szempontok a biológia tanításában. í*
