Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Hazai irodalom
282 Hazai irodalom. és elégséges, elégtelen osztályzatok százalékarányáról. Az eredmény függ 1. tanulók fejlődési fokától (I—IV. osztályokban fokozatosan romlik, V-—VIII. fokozatosan javul a százalék) ; 2. a tantárgyak nehézségétől (legkönnyebbnek bizonyul a bittan és a rajz, legnehezebbnek a történelem, latin és mennyiségtan) ; 3. a tanár szakképzettségétől (a szaktanár mind'g szigorúbb, mint a nem-szaktanár). V. Fehérvári/ Dezső Földessy és Nagy Toldi olvastatásának problémájához fűzi gondolatait. Magyar Középiskola. 3. számában Vtírkonyi Hildebrand ,,Az alázatosság új pedagógiája“ címmel ismerteti Buytendijk könyvét. 4. szám. Kallós Ede : i.Csökevényes elemek latin nyelvtanításunkban.“" A latin mondattan egyes elavult szabályaival foglalkozik. Bodnár Lajos: „Módszeres megjegyzések a földrajztanításhoz.“ A földrajztanításban elengedhetetlen segítség a rajzolás, —■ ilyenkor a gyermek aíkotóvágyát hívjuk segítségül. Magyar Tanítóképző 3., 4. szám. Dr. Tóth Antal: „A társaslénnyé fejlődés az ifjú kor kezdetéig.“ Evangélikus Népiskola. 4. szám. Sátori/ Vilmos fejtegeti,- hogy mehet át a gyermek a veleszületett egoizmusból az altruizmusba. 5. szám. Bozsondai Karolt/ folytatásos cikket kezd „A magyarrá nevelés mai nagy kérdéseidről. A jelszó-nevelés ellen emeli föl szavát, és kárhoztatja a csali fajiságon alapuló nemzeti kizárólagosság gondolatát. Néptanítók Lapja. 6. szám. Dezső Lipót: „Védjük meg nyelvünk tisztaságát s a magyar tájszólásokat.“ Fináczy Ernő didaktikai elméletét : „Mesterség-e, vagy művészet?“ ismerteti dr. Gyulai Ágost. Harminc évi állandó munka eredményét foglalta itt össze a nagy pedagógus. Az emelkedett tanítást művészi tevékenységnek mondja. Aki nem támaszkodhatik lelki adottságra, annak a didaktika elméletével fokozottan kell foglalkoznia. 8. szám. Hubay Ferenc : „Vidámság és öröm az iskolában.“ Jó, ha a növendékeknek jókedvük van. Nevetéssel is lehet tanítani. Várady József Marczell Mihály könyvét ismerteti. Címe : „A bontakozó élet.“ Magyar Művelődés. 1-—3. számok. Bartha József : „Irodalmunk válsága“ címen közöl figyelemreméltó cikket. A nemzeti irodalmunkat megrontó, idegen, nemzetközi és silány irodalmi irányok ellen szól. Nem szabad ezeket az irányokat közömbösen nézni, kell, hogy a tudományos, irodalmi egyesületek és a társadalom bojkottja letörje ezeket. Kereskedelmi Szakoktatás. 8. szám. Póschnc R. Marianne a gimnáziumokban jól bevált osztályfőnöki óra bevezetését sürgeti a kereskedelmi iskolákba is. 9. szám. Kircher Ilona a prágai kongresszuson szerzett tapasztalatairól számol be. Krisch Jenő: „Közgazdasági tanfolyam Csehszlovákiában.“ Pannonhalmi Szemle. 2. szám. Dr. Mérei Kálmán : „Lelki készségek fejlesztése a gyermekben.“ Gyermeknevelés. 3., 4. szám. Herrmann Alice : „Az anyához fűző érzelmi kapcsolat nevelő erejéről.“ Oktatófilm közleményei. 2. szám. Albrecht István : „A film az iskola szolgálatában — a filmoktatás fejlődéséről beszél. Az új rendben legnagyobb szerepe lesz a válogató, szövegíró és az anyagot módszertanilag feldolgozó pedagógusnak. Evangélikus Családi Lap. Marcsek Jánosné evangélikus nevelést szorgalmaz iskoláinkban és internátusainkban. 7. szám. Evangélikus Élet. 10., 11. száma dr. Bánkúti Dezső böjti előadását hozza Berzsenyi Dánielről. Budapest. Dr. Győry Aranka. HAZAI IRODALOM Dr. Dékány István : A történelmi kultúra útja (Középiskolai történettanítás). Budapest 1936, az Orsz. Középisk. Tan. Egyesület kiadása. A középiskolai tanítás korszerű irányításál a hivatott pedagógiai szakkönyvek sorozatának harmadik köteteként jelent meg fenti címen Dékány Istvánnak
