Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Dr. Vekerdi Béla: Megjegyzések a középiskolai mennyiségtanítás didaktikájához és methodikájához
Dr. Vekerdi Béla: Mennyiséglani didaktika és methodika.247 kája rendkívül fontos ; a „divide et vinces“ elve a számtanpéldákkal szemben is érvényesül. Ezután fognak a kidolgozáshoz, a tanár pedig közöttük járva folyton figyeli a munkájukat, különös tekintettel a gyengébbekre, akiknek szükség esetén némi irányítást ad. Ha a példa általában nehéznek bizonyul, akkor közösen is kidolgozzák, amikor is a tanár saját maga is írhatja a táblára -— a közös megbeszélés alapján — azokat a részeket, amelyeknek fölírását szükségesnek tartja. Természetesen nem kell és nem is lehet mindig egyoldalúan ragaszkodni ennek a módszernek az alkalmazásához. Különösen mikor egészen új problémák kerülnek elő, akkor a tanulóknak a táblánál való dolgoztatása nem mellőzhető. Ilyenkor azután jó, ha ebből a figyelem nagyobb ébrentartása kedvéért minél többen kiveszik a részüket. Részletkérdések tárgyalására nincs elég terünk. Mégis egypár apróbb dolgot megemlítek, mintegy illusztrálására az előzőkben mondottaknak. A bebizonyítás és megértetés közti különbség feltüntetésére vegyük szemügyre a tizedestörtek szorzásának esetét. Vannak, akik ezt a műveletet a közönséges törtek szorzásán át akarják megtanítani, megtanítván először azt, hogy tizedrész szorozva tizedrésszel századrészt ad, tizedrész szorozva századrésszel ezredrészt ad stb. Ez persze föltételezi, hogy a közönséges törtekkel végzett műveleteket előbb tárgyalják le, mint a tizedestörteket, ami különben a tanterv intencióival is ellenkezik. De még így is : a tizedestörtek és közönséges törtek közötti kapcsolat ekkor még nem olyan világos a gyermekek előtt, hogy ez az egyébként szigorú bizonyosságú eljárás megértést is jelentene számukra. Célszerűbb, ha szabad ezt a szót itt használni: induktív úton vezetni rá őket az eredményre. Gyakorlati példákból indulunk ki és nem valami elméleti megfontolásból. Például : Derékszögű négyszög-alakú udvarunk hossza 42-6 m, szélessége 23-4 m. Hány m2 a területe? Á tanulók először is jöjjenek rá maguktól, hogy mi a különbség e között és az eddig számolt példák között? Állapítsák meg, hogy ilyet még nem számoltunk. Végezzék is el esetleg a szorzást, és ekkor kitűnik, hogy nem tudják : hova kell feltenni a tizedespontot. Ekkor újra hozzáfogtunk a szorzáshoz úgy, hogy a hosszúságokat dm.-ben fejezzük ki, és dm2-ben kapjuk az eredményt, melyet aztán m2-ré változtatunk. Az eredmény a táblán marad. Más példa : 4-2 kg. kávét veszünk á 8-46 P. Mennyit fizettünk? Itt kiszámítjuk 42 kg-nak az árát, és 4-2. k-nak az ára tízszer kevesebb. A példa kidolgozása itt is a táblán marad. Más példa : Megmérjük a tantermet. Hossza 11-34 m, szélessége 6-28 m. Mekkora a területe? Itt cm2-ben számítjuk a területet, és azután visszalakítjuk m2-ré. E néhány eset után az elvonást a tanulók maguktól elvégzik. Itt előre meg szoktam tudakolni, hogy kik tanultak az elemi iskolában
