Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Külföldi lapszemle
238 Hazai irodalom. későbbi kiadásainak tökéletesítése végett hadd mutassak rá néhány becsúszott tárgyi tévedésre. A vegytani rész, úgylátszik, közelebb áll a szerzőhöz, mint a földtani. Itt. t. i. leginkább akadnak elnézések. Hogy csak néhányat említsek : az andesit nem színes kőzet ; a bazaltnak nem alkotórésze a magnezit, ellenben az augit és olivin igen. A láva nem kristályos kőzet, csak kőzetolvadék. A gránit inkább a gyűrött hegységek magvában, mint a röghegységekben található. Röghegy és röghegység, tehát hegy és hegység nem egy. Nem minden érc kőzet (pl. aranyérc). (Mindez a 48. óra vázlatán.) A lösz keletkezésére félrevezető a 47. óra vázlatán az a rajz, amely a Telecskai halmok tájékán levő löszt a Tisza-Duna közti futóhomokból származtatja. (Itt a lösz a i'utóhomok előtt, és nem abból képződött). A 49. óra vázlatához : a csil'ámpala nem tűzi eredésű kőzet. Pala, így magában nem jelent kőzetfajt. A vulkánok vagy éppen a gyűrődés épúgy építő, mint romboló erők ; a szél viszont épúgy romboló, mint építő. Tudom, hogy senki sem érthet mindenhez egyformán, de az átnézést minden szakbúvár szívesen vállalná. Ezek azonban csak apró szeplőfoltok a szép mű arcán, amelyek úgyszólván csak nagyítóval látszanak, éppen azért fő érdemeiből semmit le nem vonnak. A mű megjelentetésével a főváros nagy szolgálatot tett a modern magyar tanügynek. Éspedig nemcsak a polgári iskolai oktatásnak, mert — mutatis mutandis — ezt a művet mintául minden középfokú iskola jól felhasználhatja. Bár minél előbb követhetnék ézt a kötetet mások és más középiskolák számára készültek is 1 Erre égetően szükség volna, éspedig úgy a most felnövő tanárgeneráció szempontjából, mint — és talán még inkább — a régebbi generációkéból, amelyek a munkaoktatás iskoláját annakidején nem tanulmányozhatták, de bizonyos, hogyha teljesen kész munkatervet kaphatnának kézhez, az új módszerek alkalmazásával is sokkal könnyebben megbarátkoznának. Örömmel üdvözöljük azért e nagyértékű művet és őszintén gratulálunk hozzá hivatott szerzőjének. Dr. Hoffer András. I)r. Farkas 1,ászló : Módszeres Földrajzi kirándulás a néprajzi múzeumba. (A Tanítás Problémái. 9. szám. 1 vázlatrajzzal. 20 oldal. Ara 80 fillér. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda.) Szerző bevezetésképpen rámutat arra, hogy múzeumainkat eddig földrajzi szempontból kevés figyelemre méltattuk, pedig ezekben nagy didaktikai érték rejlik. A fővárosi iskoláknak erre a célra rendelkezésre áll : a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya, a Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum. Kis könyvében csak a Néprajzi Múzeummal foglalkozik, abból az alkalomból, hogy az 1934-es tanterv a magyar földrajzi anyagban a néprajzra külön súlyt helyez, annak külön fejezetet szán. A módszeres múzeumlátogatást három részre osztja : 1. előkészítés az iskolában ; 2. szemléltetés a helyszínen ; 3. megbeszélés a látogatás utáni órán az iskolában. Az előkészítés technikai és tanulmányi részből áll. A tanulmányi résznek pontjai : a) mi a néprajz? ; b) a Néprajzi Múzeum helye és rövid története ; c) a leglényegesebb szemléltetési csoportok ; d) a megnézendő termek és csoportok vázlatrajza (melléklet) ; e) esetleges előzetes bemutatás képekben. Szerző mindenik pont anyagáról igen tanulságos rövid összefoglalást ad.Amint látjuk, dr. Farkas László csak a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának földrajz-didaktikai fölhasználásával foglalkozik, kis műve azonban minden iskolai múzeumlátogatására mintául szolgálhat, ezért általánosabb értéke van. Annál is inkább, mert vidéki múzeumainkban is — pedig ezek örvendetes mértékben szaporodnak — legalábbis a vidék néprajzi anyaga a régiségtani anyag mellett, a tanítás szolgálatára áll. Dr. Hof jer A ndrds.
