Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Balogh István: Értelmesség- s hivatásszerinti tájékozódás a francia gyermekeknél
208 Balogh István : Érlelmesség a francia gyermekeknél. foglalata, melyek első ízben s legalább egyúttal tiszta módon szöktetik szemünkbe azt a lényegbevágó szerepet, melyet az orvosnak el kell foglalni az útbaigazítás eme fontos posztján, ahol az első hibás lépés nagyon is meggondolandó következményekre vezet. Egy túlkorai szelekció kellemetlenségei. Egy 1933 szeptember 1-én kibocsátott s 1934 február 13-án kiegészített miniszteri rendelet írásbeli vizsgát rendelt el mindjárt a hetedik év után s átmenetről beszél, mely lehetőséget enged, elfogadni, vagy visszautasítani egy tanulót a második ciklustól. Ez alól kivétetnek azok, kik évközi különböző írásbeli dolgozataikban az átlagos mértéket megütötték 10-től 20-ig. A vizsgálat, mely sokkal inkább a gyermek ítélőképességének s értelmi fokának, mint tudásának mérlegelését tűzi ki célul, persze csak egy, a jelölteknek készített, rövid olvasmány s néhány egyszerű mennyiségtani művelet rövid kommentárral kísért eredményét veszi számba. E vizsgálat előírásával meg akarták gátolni a tanulóknak a második fok felé való tömeges özönlését, összhangban az alsóbb osztályok ingyenességét biztosító törvényhozási intézkedésekkel. A fékevesztett ascendizmus — úgylátszik — a nyugati nagy demokráciánál is aggályos. Hogyan alkalmazták ezt az új szabályzatot? Bizonyos líceumokban nagyon is liberálisan értelmezték, számot vetvén a jelölt előbbeni érdemjegyeivel, s csupán csak akkor utasítván el őt, ha mind bizonyítványai, mind vizsgaeredménye nagyon közepes volt. De úgylátszik, szigorúbbnak kellett lenni, mondják maguk a franciák. Egy tisztán materiális tényező is sokszor nagy szerepet játszott ezen elbírálásoknál. A rendelkezésre álló helyek hiánya bizonyos intézetekben. A vizsga egyszerre versennyé vált. Elkerülhetetlen igazságtalanságokat szült, s megállította végeredményében olyanok pályafutását, kik később talán fényeseknek mutatkoztak volna. A francia Orvosszövetség országos ankét ja nemcsak az orvosok, hanem a szülők és nevelők véleményét is figyelembe veszi. Általában elég kedvezőtlenül nyilatkozik a felvételi vizsga (examen de passage) felől. Tipikusan jellemző formulába öntötte ezt a húzódozó vélekedést a montpellieri Euziere : Negyven esztendő múlva nagy pompával fogadja majd az Institut de France azokat az embereket, akiket az állam iskolaintézeteiből értelmi alsóbbrendűségükért elűztek, s sok olyan bizonyítványt fogok aláírni addig, melyek menedékhelyre juttatnak tanulókat, kik elit elemek s a nemzet szent reményei. A nagy emberré lendülő rossz tanulók paradoxonja — úgylátszik — nem a mai világba való. Az orvosok által a vizsga, azaz inkább a túlkorai szelekció ellen támasztott érvek sorában egyik legerősebbet a gyermek egészségi állapota sugalmazza, mely nagyban befolyásolja értelmiségét s munkakészségét. Nagyon nézzük benne jelenlegi értelmiségét, fiziológiája, kedély világa s jelleme rovására. Három nagy ok befolyásolhatja kedvezőtlenül a gyermeket: a
