Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - zágoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola
zágoni Barra György : A nevelés forradalma és a középiskola.169 kultúrája, vagy ott, ahol ezt a századok műhelyében ötvözött nemzeti kincset vandál kezek megsemmisítették. De ahol ez a kincs megvan, ott a nemzeti élettel együtt alakult ki és soha sem azzal szemben. Ennek a nagy kultúrértéknek egy része a neveléstudomány. Kibontakozásában fokról-fokra követte a nemzeti társadalom fejlődésmenetét. Hol az iskola társadalomformáló hatása lép előtérbe (mint. pl az újkori nevelés első korszakában), hol pedig az iskola vesz át formáló hatásokat a társadalomtól (mint a legújabb korban történik). De a nevelés és a társadalom — akár a tudomány, akár az élő valóság — egymástól elválaszthatatlanul, közös ritmussal és pályán haladnak. Igazolásul a fascismus és a hitlerizmus szociológiájának és pedagógiájának együtthullámzása szolgáljon. Mi legyen tehát a magyar tanár álláspontja? A revolúciószerű, sokszor meggondolatlannak bizonyult reformáló láztól féltjük a munkánk folytonosságát, de elzárkózzunk-e ezért az ősi passiv resistencia bástyái közé? Vagy hatra-vakra kapjunk fel mindent, ami új, s hajrá ! hadd folyjon a tevékenység a kötetlenség jegyében és a tanári munkának a gyermeki önkény alá rendelésével? A nélkül, hogy foglalkozni kívánnék a pro-, vagy contra kérdésével, biztosan számítok minden kartársam helyeslésére, ha megállapítom : ne mondjunk ítéletet arról, amit nem ismerünk. Mindenkinek egyéni ítéletétől függ, hogy az új módszertani eljárások közül melyiket találja elvetendőnek s melyiket jónak. De ha van olyan, melyet hazai viszonyainkban alkalmazhatónak tart, kérem, ne restellje megpróbálni, tanulmányozni s azután mondjon ítéletet róla ! A következőkben e modern gondolatok közül azt a hármat vázolom, amelyek a legkevésbbé idegenek a mi számunkra. Ilyen először a Gyüjtőnapló. Ez a rendszer a tanulók gyűjtési szenvedélyét használja fel. Mindent szívesen gyűjt a gyermek : képet, tárgyat, ásványt, növényt, régi pénzt stb. De nem is a gyűjtemény a fontos (mint pl. a régi növény-, vagy ásványgyüjtűsnél), hanem az, hogy mindezeket egy naplóba beírja s rövid jellemzést fűz hozzá egykét mondatban. Először rendszertelenül, aztán a haladás foka szerint egyre jobban szelektálva, osztályozva. A történelem, földrajz, természetrajz, nyelvek oktatásában ezen az úton könnyen belopózik a való élet a könyvek és a tanári előadás szavai közé. A hangsúly nem a gyűjteményen, hanem a) a tárgyak tüzetes megvizsgálásán, b) jellemzésén és végül c) rendszerbeillesztésén van. Ez az analizáló — agnoszkáló — szintetizáló folyamat kitűnő észképző hatású mindazok szerint, akik kipróbálták. A második az exact bírálat és statisztika módszere, a tesztek. Rövid kérdésekből álló írásbeli feleletpróbák. Különböző formáik11 11 A példák egy részét Pénzes Zoltánnak a salgótarjáni gimn. 1934/35. értesítőjében megjelent „Az osztályozás és az amerikai ismerettestek“ című értekezéséből vettem. L. még Baranyai Erzsébet: ,,Az amerikai tesztekről“ c. értekezését (Magy. Paedagogia 1930. évf.).