Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 4. szám - zágoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola

zágoni Barra György : A nevelés forradalma és a középiskola.165

szerinti osztálykategóriákat állít fel, s ezek helyességét alapos megfigyeléssel ellenőrzi. Minden gyermeket a maga speciális osztályában helyezel s a típusnak megfelelő módszerrel tanítja.2 Adolphe Feriiére szerint jobb eredményt ért el, mint a brüsszeli népiskolák a normális gyermekekkel. Ezen felbuzdulva 1907-ben megnyitja iskoláját normális gyermekek számára, s azóta a decroly-módszer egész külön kis tudománnyá fejlődött.3 Külön fejezetet lehetne szentelni az amerikai nevelési mozgalmaknak. Mint kulturális téren általában, a pedagógia terén is kölcsönvett hatások fejlődtek itt „világrekord“méretekig. Elég egy pillantást vetnünk az amerikai „modern“ és „legmodernebb* iskolák (mint pl. a fairhopei „School of organic education“) harsogó reklámjaira, egymást túllicitáló és mindentígérgető prospektusaira, hogy megítélhessük a tengerentúli előrehaladottság értékét. S ezek valóban még jobbak a hagyományos nagyvárosi „iskola-áruházaknál“, ahol harminc emeleten mindent megszerezhet bármelykorú tanuló a legrövidebb idő alatt, a legolcsóbban.4 Hogy e derék üzleti vállalkozás „vezérigazgatója“ azelőtt sertésnagyvágó volt, s hogy a tanszemélyzet 60%-ának nincs tanári diplomája, ilyen bagatellekkel nem törődnek a szabadság honában.

Csodálatos, mégis éppen amerikai pedagógusok adtak hatalmas lökést a komoly tudományos forradalomnak. Stanley Hall „Adolescence“ című munkájával (1904) a tudományos vizsgálat eredményeit az intucióval egyesítve, a gyermekpsychológia új alapjait rakta le. Vele együtt Thorndike, Sandiford a nevelés lélektanának kutatói, s rajtuk kívül még hosszú sora a tudósoknak. Adataik, kísérleteik fontos szerepet visznek az ú. n. „experimentális psychológia“ kialakulásában és döntő hatással vannak e tudományágnak Európában végbemenő fejlődésére is. Mindnyájuknál jellemzőbb azonban John Dewey igazi amerikai alakja. 1896-ban tűnik fel a chicagói egyetem mellett alapított kísérleti iskolájával ; elve az, hogy a tanulót a szociális élettel szerves összefüggésben, hasznos tevékenységben kell nevelni, ügyelve arra, hogy jó ösztönei ad optimum kifejlődjenek, de lehetőleg spontán, külső beavatkozás nélkül. Műveit, rendszerét az egész világon tanulmányozzák s mély hatással volt a cselekvés iskolájának két apostolára : a svájci Claperéde-re és Ferriér-re. Az első az alapítója, a második híres professzora a genfi „Institut J. J. Rousseau“-nak. mely intézet teljesen a modern eszmék szolgálatában a svájci tanárság pedagógiai továbbképzésére alakult 1912-ben. Mi magyarok büszkén emlegetjük Nagy Lászlót, ki az általános európai áramlatokat messze megelőzve nálunk első úttörője volt a gyermektanulmányozásnak.

2 A. Feriiére : „ L’ecole active“, 1927. Genf.

3 Szabad munkacsoportokat (équipes) alkot 4—-6 tanulóból; a munka idejét és tárgyát is rájuk bízza. Az irányítást lehetőleg nem a tanító, hanem a legkiválóbb tanuló végzi, mint csoportvezető. (L. A. Hamáide: „La Méthode Decroly“, Bruxelles 1923.)

4 „Politik und Pädagogik im Ausland“, Bd. 3. Leipzig, 1931.