Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Csűrös Ferenc: Szülők és tanárok
8 Dr. Csűrös Ferenc: Szülők és tanárok. kikerülnek, támasz nélkül maradnak, az élet könyörtelen küzdelmeiben alul kerülnek, és hamar a mélybe sodródnak. A másik szülőtípus hasonlatos az előbbihez. De nem ugyanaz. Talán így határozhatnék meg : a mindenben segíteni akaró apa. Ennek a típusnak megtestesítője volt egy kedves jó barátom. Városi főtisztviselő volt. Már régen meghalt. Vagy harminc évvel ezelőtt volt tanítványom a fia. Csöndes jó fiú volt. De igen nehezen fogott az esze. Tanult szegény, de annak nem igen volt láttatja. Felkeres egyszer a barátom, és némi szemrehányással kezdi a mondanivalóját.- Te kérlek, olyan rossz dolgozatokat ír az az én fiam, hogy mindig négyest, háromnegyedest kell rá adni? Bizony, sajnos, a fiú nagyon gyengén fogalmaz, íráshibákat is ejt. Semmiképpen sem tudok jobb kálkulust adni. — No hát én majd teszek róla, hogy a fiú jobb dolgozatokat írjon. Csinálok valamit. — Hát bizony az jó lesz. Gyakoroltasd vele odahaza a fogalmazást és helyesírást! Barátságban elváltunk. Pár hét múlva megint találkozom a barátommal. Már messziről vidáman integet. — No elolvastad már a fiam legújabb dolgozatát? Ugye jó dolgozat? Bemélem, jelest adtál rá. — Sajnos bizony, megint csak szekundát írhattam rá. Én nem értem azt a fiút. Hiszen szorgalmasan dolgozott, majdnem az egész irkát teleírta. De valami csodálatosan száraz, kegyetlen stílusa van. A mondatai szinte csikorognak, mint az ember foga közé került kavics. A barátom bánatosan bólogatott. — Hát csakugyan olyan rossz az a dolgozat? — Bettenetesen rossz. Tisztára szekunda ! Tűnődve nézett rám, aztán halkan, úgyszólván csak saját magának mondta : — Pedig az egészet elejétől végig én magam írtam ! Sok ilyen szülő van. És még csak haragudni sem lehet rájuk. Mert cselekedetük forrása a legtisztább szülői szeretet. A gyermeküknek akarnak segíteni, és nem veszik észre, hogy jóakaratú eljárásukkal kárt csinálnak. Egyrészt kiölik a gyermekből a felelősségérzetet, másrészt azzal, hogy mentesítik a házi munkától a gyermeket, gyengítik tudását és munkakészségét. Ha a házi feladatot nem a gyermek maga készíti el, akkor lemarad abban a stúdiumban, melyet sokkal jobban, alaposabban elsajátít az a társa, aki mindig saját maga dolgozik. Ezért van az, hogy a maga erejével dolgozó, magára utalt szegény fiú alaposabb készültségűvé válik, és jobban boldogul az életben, mint az, akinek házi tanító, vagy szülő ilymódon van segítségére. Hogy a szülői tekintélynek sem igen van hasznára az efféle eljárás, azt a fent elmondott példa mutatja. Egyenesen nagy kárt, esetleg jóvátehetetlen kárt okoz gyér-
