Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Hazai irodalom
94 Hazai irodalom. m kötetet külön óhajt nyújtani, amit megint éppen a könnyebb áttekinthetőség szempontjából helyeselni lehet. Dr. Vekerdi Béla. Ilessler Hubert: ltarkmyok mélyén. A szerző 36 fényképfelvételével. Világjárók. Utazások és kalandok. Franklin-Társulat Budapest. 134. 1. Nemcsak regényeink, hanem történelmi könyveink is sokszor megemlékeznek a középkori várak rejtett kijáróiról, alagútjairól. A mi diákkorunkban bizony akárhányszor a mesék világába soroztuk ezeket a regénybe való adatokat. Ma pedig be kell vallanunk, hogy nem a ködös képzelet szülte ezeket a barlangokat, hanem tényleg ott vannak a budai Várhegy belsejében. Már évszázadokkal ezelőtt alkalmazták a budai Vár alatt húzódó barlangokat harcászati célokra. Különösen a török ostromok, majd a Vár visszafoglalás alkalmával volt fontos szerepük ezeknek a földalatti labirintusoknak, amelyr a Vár egyes stratégiailag fontos pontjait összekötötték, sőt a Váron kívüb is vezették. Ma a Várat látogató idegen az I. kerületi elöljáróság épületéi már kényelmes betonlépcsőkön juthat a villannyal kivilágított földalat labirintusba, ahol régmúlt időkben történelmi események játszódtak le, s ah< láthatja, az ősidőkben milyen magasan folyt a Duna, hogy rakódott le a alulrói feltörő hévvizekből a mésztufa, hogyan szivárog a talajvíz a mélyb és hogyan gyűlik össze a földalatti üregekben. A fővárosba jövő vidéki iskolák is megtekinthetik ezt a csodás barlang- és alagút-világot, amelyet a barlangkutatók napróí-napra járhatóbbá tesznek. Hálásak vagyunk Kessler Hubert-nek és Kadic Ottokárnak, hogy bemutatják régi értékeinket, emellett a többi kincsre: a Remetehegyi foszfáttelepre (Buda pest mellett Máriaremetén), a Szemlőhegyi dragonit-barlangra, a Ferenchegy barlangra (mindkettő Budapest, III. kerület), azután a bánhidai Szeliír, bárlangra, a Bükkben levő zsomblyokra (Almási- és Vecsembükki) és az Aggteleki barlang újonnan feltárt csodáira felhívják figyelmünket. Nemcsak a földrajz-, hanem a történet- és magyartanárok is sok adatot találnak benne az iskolai munka megkönnyítéséhez. Horváth K{ A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. írta : Dr. Eesedi István. 133 képpel. A Déri-múzeum néprajzi osztályának ismeretterjesztő közleményei. 5. füzet. Dr. Bertók Lajos könyvkereskedése, Debrecen. 256. 1. A mi földrajztanításunk még nemrégiben is túlnyomóan topografikus jellegű volt. Kitöltötte a térképismeret, a hegyrajz, vízrajz és a városok, vármegyék elhelyezkedése, az egyes telepek „miről“ vagy „kiről“ való nevezetessége és híressége. A magyar nép igazi életét az iskolában nem ismerhette meg a tanuló. Sokat javult a helyzet ezen a téren a kirándulások, azután a cserkészet révén. A cserkészek már tábort vertek, álló és mozgó táborokat csináltak végig, amikor is nemcsak be-benéztek a falvakba, hanem magukhoz is édesgették a falu népét, a falusi gyermekeket, a leventéket. És így kezdett bevonulni a magyar nép igazi arca és jelleme az iskolákba, a tanulók közé. Ámde nincs mindenkinek ideje és türelme, esetleg szerencséje sem, hogy hitelesen bepillanthasson mindenütt a magyar nép életébe, leikébe. Ezért kell megbecsülnünk az ilyen munkákat, amilyen szerzőnké is, amely bevezet bennünket a tiszántúli nép konyhaművészetébe. A könyv születéséhez hozzájárult egy kis vita. Dr. Kerbolt László orvos az alföldi nép táplálkozásáról kis könyvet írván, azt hangoztatta, hogy a magyar nép rossz táplálkozásának nem a nyersanyag hiánya az oka, hanem az, hogy a magyar asszony nem tud főzni. Eesedi ezt a támadást veri vissza pompás, pedagógiailag a földrajztanításban kiválóan értékesíthető művében. Bebizonyítja, hogy a magyar gazdasszony olyan konyhaművész, hogy még azt a kevés nyersanyagot is, amely rendelkezésére áll, olyan jól, tisztán és ízletesen el tudja készíteni, hogy még finomabb ízlésű embereknek is minden időben kiérdemelte a legnagyobb elismerését. A magyar nép szakácsművészete fejlesztette ki azt a jóízű tápláló kosztot, mely külföldön is híres volt, és amelyről megállapították, hogy a legjobban sütnek, főznek Magyarországon. Kerbolt dr-nak orvosi szempontból igaza van, mert az orvostudomány ■előírta kalória-értéket a magyar nép nem veszi tekintetbe. De a világnak
