Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Jakucs István: A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez
Jakucs István : A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez. ti 7 és közoktatásügyi miniszteri rendelet. A rendelet indító oka sajnos az az óraveszteség, amely a gyorsírás bevezetése miatt a IV. osztályban ért bennünket, de a rendelet tartalma általános helyesléssel találkozott. A rendelet ugyanis sok tekintetben az előbb említett bizottság gondolatait valósította meg. 1. A III. osztály anyagából kihagyta a váltók és értékpapírokat, de 2. felvette a többtagúak és számok négyzetét. 3. A IV-ből a számtani sort az V.-be, a mértanit a Vl-ba tette át. 4. A IV-ben a mértani anyag egyszerűsítését ajánlja. 5. Az V-ből a szélső értékek tárgyalását elhagyta. 6. A Vl.-ból a végtelen sorokat elhagyta. 7. A VIII.-ból teljesen elhagyta a gömbháromszögtant, amire mi is gondoltunk. F.zzel ez a szép rész, amit pl. a Trefort-féle tanterv részletesebben is tanított, végleg elmarad a gimnáziumból. Sajnáljuk, de a fontos érdekekből belenyugszunk. 8. Nem sajnáljuk azonban a korlátolt pontosságú szorzást és osztást. Ezt a formális szabályt csak mi számtan- tanárok használtuk néha, de a tanulók mindig elfelejtették, s a logaritmus táblával és számoló léccel teljesen pótolhatják még a mérnökök is. Az új készülő állami tantervvel szemben állásfoglalásunkat, kívánságainkat már az eddigiekből is ki lehet olvasni. Az anyagra, mivel kívánságainkat az 1933-ban megjelent rendelet nagyrészben teljesítette, alig van új kívánságunk. Talán csak annyi, hogy 1. a differenciál számítás olyan időben taníttassák (esetleg a VI-ban, mint a konventi javaslatban van), hogy a fizikában azonnal felhasználhassuk. 2. a teljes térmértan a VII-ben tárgyaltassék le, hogy a VIII-ban több idő maradjon az ismétlésre. 3. A IÍI-ban az arányos osztás maradjon bent. 4. Az analitikai geometria a VII-ben megmaradjon, mert ez a konventi javaslatból a mi véleményünkkel szemben kihagyatott. Új, több órát nem kérünk, de viszont további óracsökkentés ellen felemeljük óvó szavunkat. Először is a IV. osztályban kérjük vissza a gyorsírás miatt elvett órát. Igaz, hogy a IV. osztály anyaga kevesebb lett valamivel, de még így is a régi konstruktív geometria anyaga, sőt az V. osztályból az egyenletrendszerek átvétele miatt nagy az anyag és ezen a fokon nem szabad sietni. Itt alapozzuk meg az algebrát. Ha az egyenletek rendezését nem gyakoroljuk be jól, az egész további tanításunk kárát vallja. Ugyancsak óhajtásunk, hogy a VII. osztály 3 órája ne csökkentessék — ami a konventi tanterv-javaslatban a mi álláspontunkkal szemben keresztül ment. — A számtan tanításunk komolyságát veszélyeztetné, ha a két felső osztályban 2—2 órára csökkenne az órák száma. Végül még egy fontos kérésünk van. Állütassék vissza a számtani érettségi írásbeli dolgozat. Erről a Szemlében már egyízben írtam,13 nem akarom ott elmondott érveimet újra felsorolni. Csak azt emelem ki, hogy a számtan, bár elméleti célja a logikus gondolkodás fejlesztése, mégis csak gyakorlati tudomány is, talán a természet- tudományokon kívül a leggyakorlatibb és ennek ne legyen írásbelije. Az elméleti levezetések, képletek tudása nem elég, ha gyakorlatilag nem tudja a tanuló alkalmazni. Ha egy egyenletet nem tud meg13 Er. Tanügyi Szende 1930. 1. 239—211. lap. 2*
