Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Jakucs István: A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez
64 Jakucs István : A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez. Az Entwurf viszi be az I. o.-ba a tizedestörteket és az alsó osztályokba az elemi mértani, felső osztályokba a sík- és térmértant, meg a trigonometriát. Ami a legfontosabb, beviszi már a III. osztályba az algebrát; ennek az osztálynak óriási anyaga van : a négy alapművelet betűkkel, hatványozás, négyzet és köbgyökvonás, permutációk és kombinációk. A további osztályokban tanítja: a másodfokú egyenleteket, haladványokat, binomiális tételt. Tanítja: a kúpszeleteket, sík elemző mértant és végül az elsőfokú határozatlan egyenleteket is. A helytartótanács tanterve óraszámban is, tananyagban is erős visszaesést mutat. Elmarad az elemi mértan és érthetetlen módon a térmértan is. Ellenben behozza a számtani formalizmusokat : társaság-, vegyítés- és láncszabályt. Az 1861-es tiszántúli tanterv hat osztályában csak a hatvány és gyökig megy el és az elsőfokú egyenletekig. A mértanból (vagy mint ott szerepel ,,Tértan“) a köbmértan többször szerepel, de a trigonometriát nem lehet belemagyarázni a tanterv szavaiba. A tiszáninneni tanterv hat alsó osztályában alig több az anyag : említi a másodrendű egyenleteket és szorszámtant. A hetedikben a hiányzó dolgokat mind megtaláljuk : lap- és gömbháromszögtant, analitikai geometriát, haladványokat, magasabbrendű egyenleteket(?), kapcsolástant, binom tételt. Ezek a tiszántúliban a hároméves bölcseleti tanfolyamon szerepelnek. A Pauler-féle tanterv volt a legbővebb, az alsó osztályokba most jött be az olasz szabály, rövidített szorzás-osztás, százalékszámítás, összetett hármasszabály, összetett arányok, a felső osztályokba a kamatos kamat, járadék- számítás, törlesztési számítások. Tanították a lánctörteket, a kitevős egyenleteket, a binomiális tételt tört kitevőre is, a sorok összehajlásának feltételeit, a regula faisit stb., amik a mai tantervből már nagyrészt hiányoznak. Ez a tanterv kedvezett legjobban a reáltárgyaknak, hiszen az óraszám is erősen emelkedett, 27 számtan és 16 óra mértan, de ennek fele szabadkézi rajz volt. A Trefort-féle tanterv (1879) egyidőre még emelte az óraszámot : 29 számtani és 12 mértani óra volt, de már az 1883. XXX. te. körülbelül azt az óraszámot szabta meg, amely 1924-ig alig változott. A Trefort-féle tanterv anyaga nem sokban különbözött a Pauler-félétől, talán az analitikai geometria tárgyalása lett részletesebb, kb. a mai mértékig. Az V.-ben tanulták a kéttagúak magasabb hatványait a Pascal háromszög alapján. Viszont nem sorolja fel a járadék és törlesztéses kölcsön számításokat, csak a mértani sor alkalmazásaiképpen a tőke és lakosság fel- szaporodást (és szabadesést) említi fel. Gömbháromszögtanból a négy alapképletet és azt a feladatot is tárgyalja, amikor két oldal és a közbezárt szög van adva. Az analitikai geometriát kétszer is tárgyalja a VII. és VIII-ban. A rajzoló geometria négy éven keresztül szerepel ; a III—IV. osztály tárgya konstruktív geometria, amely az 1924-es tantervig is tárgya maradt a két osztálynak, de emellett mértani és szabadkézi rajzot tanít, igaz, hogy főleg lapmintákról, de így is hálás voltam én is e tantervnek és még ma is élő' tanáromnak, Hosszú Lajosnak, mert még én e szerint tanultam s az évenként 20—24 rajzlap készítésének nagy hasznát láttam később tanárkoromban a rajzoló mértan tanításánál. Az 1883. XXX. te. által módosított tantervnek anyaga nem sokat változott. Kimaradt a gömbháromszögtan és az analitikai geometria rendszeresebb tárgyalása. Az 1884-es és 1901-es református konventi tantervek sem tértek el az államiaktól, az 1884-es nagyjában megegyezett az állami 1883-assal, az 1901-es pedig a Wlassics-féle 1899-es tantervvel. A következő Wlassics-féle tanterv is elég kevés változást hozott, egy-két formalizmust elhagyott (a láncszabályt, határidőszámítást, elegyítés szabályt); a mértani sort a IV. osztályból a VI. osztályba tette át, a Pascal-háromszöget az V-ből a VIII. osztályba.
