Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Jakucs István: A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez
Jakucs István : A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez. 01 nősen az alsóbb fokon —• lényegesen megváltoztatja a földrajztanítás methodikáját és didaktikáját. Azt hiszem, nem túlozok, ha azt mondom, hogy a földrajztanításnak valósággal reneszánszát hozza. Az öreg térkép, az álló, mozdulatlan képek, állatok, emberek, tájak megelevenednek, életet kapnak. Igazán utazás, tanulmányút, élmény lesz a nevekkel és számokkal nehézzé, unalmassá, teherré tett szövegből. Éppen ezért — ismétlem, különösen alsó fokon — a mozgóképnek kell játszania a földrajzi szemléltető eszközök között a térkép mellett a főszerepet. A következő órán a tanulók arról is felelnek. A mozgóképet természetesen megszakítják közbeiktatott térképek, állóképek, grafikonok, szelvények, tömbszelvények stb., mint ahogy tanulmányúton is gyakran elővesszük ezeket. Ügy hiszem, hogy az új tantervnek a mozgókép eme nagy didaktikai vonatkozású átalakító hatását is figyelembe kell vennie. Debrecen, Dr. Hoff er András. A mennyiségtan és természettan készülő tantervéhez. i. A legutóbbi tantervváltozások óta a református tanáregyesület közgyűlésein, a természettudományi szakosztály gyűlésein minden alkalommal jelen voltam, legtöbbször mint előadó, amikor foglalkoztunk a tanterv kérdéseivel, a református konventi tanterv előkészítésében, a mennyiségtan és fizika tantervének összeállításában is ki vettem a részemet, s így a református tanárság véleményét volt alkalmam megismerni, ezért a szerkesztő úr felszólításának szívesen teszek eleget, hogy a készülő új állami tanterv alkalmával néhány szerény megjegyzést tegyek. Mindenekelőtt a számtan tanításának történeti hátterét szeretném bemutatni, mert a régi tantervek tanulmányozása közben sok érdekes adatra jöttem, amelyek azt hiszem, elsősorban a szakkollégákat, de talán más szakos kollégákat is érdekelni fognak. A rendszeres számtani oktatás kezdetét Maróthy Györgytől számíthatjuk p 1743-ban jelent meg a híres munkája : „Arifhmetica vagy Számvetésnek Mestersége.“ Hogy Maróthy előtt mennyire semminek tekinthető a számtan tanítása, az kitűnik a Maróthy hatása alatt Debrecenben 1770-ben megjelent Methodus tantervéből, amely szerint a számtan anyaga a következő volt: I. osztályban semmi, Il.-ban az összeadás, III.-ban kivonás, IV.-ben a négy alapművelet, 1 1 A felső fokon az ú. n. bölcsészeti tanfolyamon azonban tanítottak már régen a debreceni főiskolában felsőbb mennyiségtant is. Sőt Lósy Schmidt : Hatvani Istvánról írt munkája 4. lapján említi, hogy Hatvani István (1749— 1786.) oly magas fokon tanította a technikai ismereteket, hogy Pálóczy Horváth Ádám, a költő 1780-ban Debrecenben szerezte meg a mérnöki képesítést és tette le a „geometriai hitet“.
