Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Belföldi lapszemle
374 Belföldi lapszemle. adásokat. A munkálatok két turnusban folytak, s Üjszászi Kálmán dr. és Szabó István theol. tanárok vezették azokat, akik maguk is megfogták a csákány nyelét. A vállalkozást különféle szempontból nézték és magyarázták az illetékesek és illetéktelenek. Voltak, akik azt állították, hogy az útépítő munkásoktól veszik el a kenyeret a hittanhallgatók. Ezekkel szemben az ifjak felefizetésük jótékony célra való fordításával feleltek. Voltak, akik inkább majmolást láttak az egészben. Ezekkel szemben a cserkésztáborozásokra utaltak a teológusok. Mi pedagógiai szempontból szólunk hozzá a kérdéshez. Jónak tartjuk, ha a szellemi munkával foglalkozók megkóstolják a testi munkát is, mert így jobban meg fogják becsülni azokat, akik kérges tenyerük verejtékes munkájával keresik a kenyerüket. Az útépítés munkája is nehéz munka és bibliai jellegű. Nagyon sok idézetet lehetne felhozni a könyvek könyvéből az úttal kapcsolatban, önállóságra és fegyelmezettségre nevel az irányított, a szervezett munka. Lehet változtatni évről-évre ama foglalkozások köréből, amelyek a lelkészi falusi élettel közelebbi kapcsolatban vannak. Egyébként a testi munkának a pataki iskolában múltja van. A régi időben itt szolgadiákok, inaskák is voltak, akik az iskolában a szolgai teendőket elvégezték, az úrfi mellett inaskodtak, s mellette, vele együtt tanulva végzett emberré lettek. Vezetők és vezetettek régen is a diákság köréből kerültek ki. Már az 1621-i törvény ismeri a libi és vini praebitort (a cipó- és borosztót), a frumenti praebitort, a cellistát (pincekezelőt). A vásárhelyi száműzetésben cursor is volt. E munkálatok végzése (pl. a lótor munkája) nem volt kellemes ; az apparitorok munkájától is igyekeztek szabadulni, úgyhogy 1875-ben el is törölték az I. éves tógátusok szolgai kötelezettségét, s dolguk végzésére pedellusokat fogadnak. így a testi munkának története van a pataki iskolában. G. JBELFÖLDI LAPSZEMLE Fizikai és kémiai didaktikai lapok. Szerkeszti Porcsalmy Zoltán. Újpest, leánylíceum. V. évfolyam. 1934—35. tanév. A legtöbb cikk a középiskola céljait szolgálja. Bámulatos sok ötletet találunk, hogy lehetne mindig többet és többet és ügyesebben bemutatni és tanítani. Sok egyszerű, hasznos tanácstól kezdve a nehezen keresztülvihető és talán nem is középiskolába való kísérletekig a legnagyobb változatosságot kapjuk. Viták merülnek fel, melyek ezek a lapokon tisztázódnak. Egyik főpróbléma most is a munkaoktatás kérdése. Örömmel látjuk, mindig több híve lesz, de egyúttal tisztulnak fogalmaink is, mit lehet és mit nem lehet követelni ettől az eljárástól. Csapódy Vera igen nagy szolgálatot tett sok próbálkozó tanártársának, hogy közzétette kísérleteztető fizikatanításának egész menetét. Példáját biztosan követik. Nagy értéke a folyóiratnak azok a tudományos értekezések, melyek a legújabb fizikai és kémiai elméleti kérdéseket tárgyalják bő forrásmunka felsorolással, valamint a belföldi és külföldi irodalom ismertetése. Dr. Loczka Alajos : A kémia tanításának története című nagy munkája folytatódik ebben az évfolyamban is. Ismerteti II. József alatti állapotokat, a második Ratiot, az 1848-as minisztérium ténykedését, az „Entwurf“-nak 1850-ben magyar iskolákra való kiterjesztését. Utóbbi szerint a kémia a középiskola mindkét tagozatában a fizika keretében szerepel. Az 1861-ben visszaállított helytartótanács tantervében a kémia a növénytannal esik össze és belekapcsolódik a felsőfokú fizikába. Eötvös József báró tantervében megjelenik mint önálló tárgy külön célkitűzéssel. Szerző részletesen közli a tantervet, használatos tankönyveket, iskolák által beszerzett eszközöket. Kitűnő az 1871-es Pauler Tivadar-féle tanterv, a kémia önálló tárgy a VI. o.-ban, a törvényeket induktív módon, kísérleti alapon tárgyaltatja. Szcrz»
