Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Megjegyzések
372 M eg jegyzések. sem lenne felhozható, de meg kell említenünk, hogy ha eddig ezt nem hangoztatták, oka valószínűleg az volt, hogy eddigelé két-három évi helyetteskedés után a tanár kinevezéshez jutott. Ma azonban úgy alakul a helyzet, hogy ez a két-három esztendő a legjobb esetben még csak az óraadói állapotot jelenti, s csak ezután következik az öt, hat, sőt több évre is kiterjedő, ú. n. helyettesi működés, melyet a tanár a legbuzgóbb s a legodaadóbb munkásságával sem rövidíthet meg a soros kinevezések révén. S elsősorban éppen a nem állami tanároknál van ez így. így a tanár életében a tanulmányutakra leggyümölcsözőbben felhasználható idő a legtöbb esetben, az elemi életfeltételeket éppen csak biztosító helyettesi javadalmazás mellett, a tanár helyhez- kötöttsége révén, felhasználatlanul múlik el. Márpedig a jelenlegi kultusz- kormányunk, élén a miniszterrel, ugyancsak mindent elkövet, hogy a tanárok továbbképzését minden lehető módon elősegítse. Reméljük, itt sem maract következetlen magához, ha ezen mindenek felett álló cél mellett még azt is tekintetbe vesszük, hogy így az utazások száma az eddigieknél három, négyszeresére is felnövekedik a helyettes tanárok körében — hisz kikben ég a tanulás, tapasztalás vágya, ha a kezdő tanárban nem,— s így az állam anyagilag_ is végeredményben nagyobb haszonhoz jut a mellett, hogy az alaptalan infe- rióris elbánás keserűségét is megszünteti, amely méltán tölti el minden igyekvő s magát bel- és külföldi utazásokkal egyaránt továbbképezni akaró nem állami helyettes tanár lelkét. Bizalommal kérjük tehát vezetőembereinket e helyrőf is, különösen gondolnánk itt tanáregyesületi elnökeinkre, de másokra is, akik a mai fiatal tanárgeneráció továbbképzésének az ügyét szívükön viselik, tegyék meg illetékes helyen az idevonatkozó szükséges lépéseket, s közvetítsék e helyzet orvoslását sürgető tiszteletteljes és alázatos kérelmünket. Rezessy Zoltán-Az idei tanári továbbképző tanfolyam. Megboldogult Klebelsberg Kunó- miniszteri működésének egyik igen értékes eredménye azoknak a tanfolyamoknak a szervezése, amelyek a működő tanárok tudományos továbbképzését szolgálják. Évek óta rendez az országos középiskolai tanárképzőintézet Budapesten a nyári vakáció idején középiskolai tanárok számára ilyen tanfolyamot, régebben szélesebb körben, több tudományágra kiterjeszkedve s a résztvevőknek juttatott nagyobb összegű ösztöndíjjal, újabban pedig a kényszerű takarékosság miatt csak egy tudományszakra korlátozva az előadásokat s az. ösztöndíjak összegét is leszállítva. Hála és elismerés illeti az illetékes tényezőket azért, hogy a szigorú, sokszor garasoskodásig menő állami takarékoskodás idején is módot találtak arra, hogy ezeket a nagyon szükséges és jól bevált tanfolyamokat, bár szűkített keretek közt, tovább is fenntartsák. A tanári továbbképző tanfolyamoknak nemcsak a gyakorló tanári munka eredményesebbé tétele, hanem a szaktudomány újabb eredményeinek megismertetése is fontos célja. Kettős feladatát úgy éri el, hogy' előadói közt egyaránt vannak a szaktudomány művelői, egyetemi tanárok, és a gyakorlati tanári pályán kitűnt jeles szakemberek. Nagyon kívánatos volna, ha minden középiskolai- tanár számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is tennék, hogy időnként részt vegyen ilyen tudományos továbbképző tanfolyamon, mert ez módot adna rá, hogy lépést tudjon tartani szaktudománya fejlődésével. Ez idén nyáron július 1-től 20-ig a latin nyelv és irodalom köréből rendezett előadásokat a tanárképző intézet. 58 hallgatót vett fel a minisztérium a tanfolyamra, közülük 43-at ösztöndíjjal, 15-öt ösztöndíj nélkül. Az egyes előadások nem voltak egy'enlő értékűek, de néhányat leszámítva általában tanulságosak voltak, s gazdagították a hallgatók tudását. A módszeres filológiai kutatás eljárását s ennek tudományos eredményeit nyújtotta Huszli József egyetemi tanár Az újabb filológiai irodalom ismertetése, tekintettel a középiskolai latin tanításra címen tartott előadássorozatán. Az anyag gazdagsága és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt csak két tudományos probléma kifejtésére korlátozta előadásait, ú. m. Róma keletkezésének s a királyság korának történetére és Horatius Ars poeticájának forrásaira vonatkozó újabb filológiai: kutatásokra, mindkét problémát teljes filológiai apparatus criticus-szal fejtve-.
