Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 8-9. szám - Ványi Ferenc: Református középiskoláink 1934–35. éve
Ványi Ferenc: Református leányközépiskoláink 1934 35. éve. 367 kémét kisebb helyi kirándulásokon kívül 23 növendékkel és 4 tanárral Nyugat-Magyarországra rendezett 4 napos tanulmányi utat. Miskolc egy-egy napos kirándulást tett a város környékére, a Bükkbe, Egerbe és a Mátrába a tanulók egy-egy csoportjával. Szülői értekezletet Budapest hármat, Debrecen kettőt, Hódmezővásárhely hármat, Kecskemét a Kollégiumi Tanárok Szövetsége rendezésében négyet, Miskolc kettőt tartott. A tárgya Budapesten : A gyermekeket fenyegető leggyakrabban előforduló testelferdülések- ről. (dr. Puky Pál orvos.) — Az iskola jótékonysági szolgálata. — Az iskolás gyermek idegessége, (dr. Nyírő Gyula orvos.) — A családi nevelés hatása a gyermek sorsára. — A második értekezleten az igazgató kérdést intézett a szülőkhöz : milyen tárgyat tartanak az értekezlet szempontjából a legsürgősebben időszerűnek. A beérkezett írásbeli válaszokban felvetett fontosabb kérdéseket a következő évben tartandó sorozatos szülői értekezleteken vitatják meg. — Debrecenben : Az iskola kívánalmairól. — A helyes fogápolás szükségessége és fontossága, (dr. Badó Endre orvos.) — A magyartalanságok elleni védekezésről. — Hódmezővásárhelyt: A szülői ház és az iskola együttműködése a gyermek erkölcsi neveléséért. — Mit adhat a szülő gyermekének útravalóul az életre. (A csendes napok keretében Morvay István református középiskolai m. lelkész.) — A középiskolai testnevelés jelentősége. — Kecskeméten : Az igazságérzés fejlesztésének lehetősége és akadályai a gyermek- és serdülő-korban. — A munkás hazaszeretetre nevelés. — Hogyan fejleszthetjük a tanuló vallásos érzületét? — A nevelés és a politika, (dr. Imre Sándor) — Miskolcon : A felelősség tudatának kiművelése. — Magyarosan beszéljünk. (Ahol az előadó nincs megnevezve, ott a tanári testület tagjai tartották az előadást.) Az ifjúsági egyesületek munkája a szokásos keretek közt folyt. A belső segélyezéseken kívül a kifelé való segélyezésből is megértő szívvel vette ki részét mindegyik intézet. A jelentésekből mégis ki kell emelni itt most is a debreceni Volt Iskolatársak Szövetségét, mely az elmúlt évben ismét 1140 pengőt osztott szét a Dóczi-intézet arra érdemes, szegénysorsú tanulói között. Ez a Szövetség 1929 óta 12,446 pengőt fordított iskolai segélyekre. Bitka nemes áldozat- készsége és példás nagylelkűsége valóban szinte egyedülálló ! Budapest jótékonysági munkájáról szóló jelentéséből pedig különösen figyelemreméltók a következő sorok: ,,Legnagyobbat mégis, az ország szívével együtt, akkor dobbant tanulóink szíve, mikor a szerb területről kiüldözött magyarokról szóló első hírek becsaptak az iskolába. Bövid és lelkes, teljesen önkéntes gyűjtés eredményeként 784 P 34 f-t és körülbelül 1500 P értékű ruhaneműt juttattunk el a szüköl- ködőkhöz.“ Érettségi vizsgálatra állott Budapesten 43, Debrecenben 41, Kecskeméten 7, Miskolcon 28 tanuló. A vizsgálat eredménye (zárójelben a százalékok) : Budapesten jeles 10 (23‘25), jó 17 (3953), elégséges 14 (32'56), egy tárgyból elégtelen 1 (233), több tárgyból
