Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 8-9. szám - Csanády Sándor: A ma középiskolájának a feladata

Csanádi) Sándor: A ma középiskolájának a feladata.

345

A ma középiskolájának a feladata.

I. Meg nem szűnő vád az iskolák, jelesen a középiskolák ellen, hogy nem az életre nevelnek. Legtöbbször megszokásból, vagy gáncsoskodásból, fölényeskedésből odavetett nyilatkozat ez. Közelebbi tartalmát éppen azok nem tudnák megjelölni, akik leggyakrabban hangoztatják ezt az elmarasztaló ítéletet. Beszélnek ai'ról, bogy a középiskolából kikerült tanulóknak kevés érzékük van a praktikumok iránt, mások szerint a sok elméleti tudás hatása alatt nem fejlődik bennük életrevalóság, ismét mások nem találnak összhangot a tantárgyak és a gyakorlati élet kívánalmai között stb., stb.

Az iskolának és közfelfogásnak ebben a perében mindegyik fél vitatja a maga igazát. Dehát melyik félnek van igazsága? Erre a nagy kérdésre akkor felelhetünk megnyugtatóan, ha igyekszünk pontosan megállapítani a középiskola célját.

Mert itt van a tévedés.

,,A magyar középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa, s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye.“ (1934. XI. te. 1. §.)

Ügy hangzik ez a törvényszakasz, mintha a középiskola munkáját a való élet fölé a puszta eszmények levegőjébe emelné. Ha a törvény- szakasznak csak a betűit olvassuk, akkor a vádaskodók valóban hivatalosan írott bizonyítékot is kapnak. Azonban a törvénynek a fenti célkitűzését így foglalhatjuk össze : jellemformálás és csak azután tudás.

Ez a középiskola célja és erre is törekszik.

Szándékosan írtam, hogy törekszik, mert teljes eredményt több körülmény folytán nem érhet el. Fejtegetésünk folyamán részletesen szólunk a gátló körülményekről.

Ne várjuk, hogy a középiskola kinek-kinek a jövő méhében rejlő pályájához hiánytalan szakismereteket, a jéghátán is megélő leleményességet, mesterkedő ügyeskedést adjon, pedig ezek a kívánalmak úgy hangzanak, mint az élethez legszükségesebb feltételek.

Ezeknél nagyobb értékeket tűz ki maga elé a középiskola a törvény szellemében.

II. A középiskola jellemes, derék emberek nevelésére törekszik és ebben a programúiban megtaláljuk az életre való nevelés igazi formáját.

Az élet küzdelem és harc, mely nem ügyeskedő, hanem minden viharral bátran szembeszálló embereket kíván, akik a nehézségek legyőzését, az eredményeknek becsületes munkával való elnyerését már az iskola falai között kezdették megtanulni. Mert ugyan mennyit ér az ész, mennyit a tudás, mikor az élet útja súlyos megpróbáltatások közé visz? Ha a letört, nagy reményekkel induló, azután veszendőbe ment életsorsokat nézzük, ha a sok ígérettel biztató emberek öngyil