Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 285 olvassa el a könyvet abban a tudatban, hogy íme van olyan történetírás is, amelyik belátta azt, hogy tekintettel kell lenni, az élet materiális vonatkozásaira is. A magyar nacionalista megtalálja azt a jelentős tételt, amely a ma meginduló nacionalizmusban igyekszik a magyarság világtörténelmi és európai jelentőségét kihangsúlyozni, legalább is olyan esetekben, amikor a magyarság élete benne van a világ lüktető életében. A filozófus azt fogja érezni, hogy ez a könyv nem más, mint egyéb dolgok megírása közé beékelt bölcselettörténet, de talán még annál is több, mert a nem speciális filozófiai kérdéseknél is állandóan a filozófus szemével néz és láttat a szerző, s ezzel a bölcseleti gondolkodás munkáját szolgálja. A teológus sem tudja elmondani azt, hogy róla és dolgairól itt nincsen szó. A legjobb vallástörténeti munkákat úgy dolgozhatta fel önmagában a szerző, mintha a teológiát is szerette volna. A keresztyénség helyzetének, a reformáció és róm. kath. egyház munkájának megítélésében pártatlannak és igazságra törekvőnek bizonyult. Nem tudom eltagadni azt a tényt, hogy a könyvet annál a fejezetnél nyitottam fel, ahol Lutherről és Kálvinról ír, s láttam, hogy ezt a könyvet el lehet és el is kell olvasni. Minden foglalkozású lélek megtalálja azt, amit még meg kell ismernie, s mindenki gazdagodni fog a mű megismerése után. Lehet, hogy egy laikus együgyű megjegyzéssorozatának fogja ítélni a hivatalos tudományos álláspont ezeket a megjegyzéseket, de hála Istennek a könyveket a nagy közönségnek írják s nem a tudósoknak, s hála Isten a nagy- közönség hálásan és köszönettel fogad minden olyan könyvet, amely igazat ír, és közben mégis gyönyörködtet még abban az esetben is, amikor stílusbeli és szerkezeti hibák is vannak benne. Dr. H. Gaudy Kdszló. Ottó Willmann : Didaktika. A műveltség, művelődés és oktatás elmélete. II. kötet. A negyedik kiadás után fordította dr. Schütz József. Kiadja a Kath. Középiskolai Tanáregyesület, 1935. E nagy terjedelmű (478 lapos) könyv, mint a mű második kötete, a Komis Gyula szerkesztésében megjelenő Pedagógiai Könyvtárnak V. műveként szerepel. E sorozat eddig régi, az immár klasszikussá vált neveléstani alaptörvényt (Az 1777-i Ratio Educationis-t) nagy szaktekintélyeket (Montaigne, Erasmus, Locke) tett könnyen hozzáférhetővé a magyar pedagógusvilág számára. Ez a nagyszabású munka a mai pedagógia kérdéseit tárgyalja rendkívül behatóán, valódi német alapossággal, a nélkül azonban, hogy a részletekbe beleveszne. Ettől megóvják a munkát egyrészt igen értékes szempontjai, másrészt kiváló, minden tanító, tanár számára igen jól felhasználható gyakorlati vonatkozású tapasztalatai, megállapításai, tanácsai s a pályánk alapját jelentő lélektannal fenntartott szoros kapcsolatai. A munka egységét biztosító mély kapcsolatok kitűnnek a fejezetek címeiből is : „A művelődés céljai.“ „A műveltség tartalma.“ „A művelő munka.“ ,,A művelődésügy.“ E fejezeteken belül elmélyed a szerző a müvelőmunka teleológiai elemezésébe, a célok értékelésébe; ezután az eszményeket, a műveltség alanyi és tárgyi tényezőit fejtegeti. A műveltség tartalmúi ismertetve, megkülönbözteti a műveltség filológiai elemét (az írástól a nyelvművészetig, szépirodalomig, régi és új, meg idegen nyelvek tanításának kérdéseit is tárgyalva) és szól a matematikáról, ennek páratlan elmeképző hatásáról (az indusokra, Platonra és Kantra utalva), annak előkészítő, alapvető jellegéről a filozófiával szemben, s fejtegeti az utóbbi tudománynak életet magyarázó és világnézetet adó jelentőségét. Végül a teológia szerepel a nevelés valláserkölcsi jellege folytán központi helyen, mint amely tudomány a többi tárgy esztétikái, logikai és etikai elemeit egyesíti magában. A műveltség járulékos elemeinek tárgyalásában (történelem, földrajz, természettudományok s az
