Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Hazai irodalom
282 Hazai irodalom. teljesen kialakult modern irányzat képviselői : a kelenföldi, kőbányai és óbudai templomok felépítésénél fontos tényezőként emeli ki a szerző az egyház életében felmerült új célkitűzést, a belmissziót, mely a templommal kapcsolatban hajlékot kíván adni, és az egyházi életbe belekapcsolódása révén új téralakítási problémákat vet fel. A stílustárgyalással, az általános, európai építészeti irányok egybefoglalásával kapcsolatban a jellegzetes magyar és budapesti helyi vonások is kiemelődnek, mint pl. a „palatinus-stílus“ finom tartózkodása; a modern stílusoknál a vasbeton-építkezés sajátlagos kapcsolata a Budapesten kedvelt nyerstéglaanyag követelményeivel ; egyes részletekben a keleti motívumok kedvelése ; a díszítményekben hellyel-közzel magyaros motívumok felmerülése stb., stb. Az oltárképek tárgyalásában néhány magyar festőnk művészi egyéniségének finom méltatását kapjuk. A képanyag is jó ; különösen kiemeljük Virág Jenő, bányakerületi missziós lelkész, szép felvételeit. A könyvecskét egyház- és művészettörténeti szempontból egyaránt haszonnal forgathatjuk. „Duplex libelli dós est...“ Dr. Láng Margit. Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az 1934—1935-i tanévről. Szerkesztette : Dr. Isoz Kálmán. A Protestáns Szemle zenei rovatának volt vezetője, a Nemzeti Múzeum nyug. igazgatója, ma a Zeneművészeti Főiskola titkára, s mint ilyen, először ad ki évkönyvet. Több ez az évkönyv, mint egy iskolai évvégi értesítő, s érdekes pedagógus emberek előtt azért, mert ebből meg kell látni azt, hogy a szakszerű nevelés pedagógiai munkája a középiskolai hasonló tevékenységhez mennyiben hasonlít. A Főiskola növendékeinek száma 070. Ebből evang. : -13, református : 77, róm. kath. : 351 és izraelita 197. Legtöbben iratkoztak be a zongoraszakra : 160. Legkevesebben iratkoztak be a cimbalom szakra. Az egyházzenei tanfolyam résztvevőinek száma: 15. Ebben tudomásunk szerint csak római kath. vallású növendékek vannak. Az orgonaszak növendékeinek száma : 9. A tiszteletbeli tanárok száma: 15. Ezek valamennyien külföldiek. Közülök ismertebbek : Mascagni Pietro, Sauer Emil, Strauss Richárd, Toscanini Arturo és Weingartner Felix. Három rendkívüli és 38 rendes tanáron kívül 24 tiszteletdíjas tanár tanítja a majdnem 700 növendéket. Az évkönyv elején két tanulmány szerepel, az egyik Bartók Béla tollából : Miért gyűjtünk népzenét, a másik Zalánfy Aladár értekezése : Bach a kántor és lipcsei orgonái. Bartók tanulmányával nem akarunk foglalkozni. Annál inkább érdekel minket Zalánfy tanulmánya. A Bach jubileumi évben a hazai evang. és református egyházak ének ér zenekarai művészi előadásaikkal hódoltak Bach zsenijének. Zenei és irodalmi értékű megemlékezéseket közölt a Keresztyén Igazság, Az Evangélikus Élet. Bachról előadást tartott : Szántó Róbert, Danhauser László, Pap Viktor (róm. kath. : A Luther Társaság Bach-ünnepségén), Kapi Králik Jenő az Orsz. Évang. Tanáregyesület nyíregyházai országos gyűlésén. Zalánfy Aladár, mint hazánk legkiválóbb Bach ismerője, Bach műveinek előadásával, tanítványainak Bach követésére való nevelésével egyházunknak sok dicsőséget szerzett. Ebben a tanulmányában nemcsak Bach orgonáinak diszpozícióival ismertet meg, nemcsak Bach.zenei jelentőségének szükséges keresztmetszetét mutatja be, hanem propagálja azokat az elveket is, amelyek a magyar protestáns egyházi életbe bevezetendők volnának : a kántor név helyett az orgonás név használatának elfogadása, a Bach-művek regisztrálásának megértése és helyes alkalmazása, az orgona plenum és a diszponálási művészet helyes alkalmazása, az egyszínben tartott polifon alkalmazása, az orgonatervezés Bach szellemében való megreformálása. De ami legfőképpen megkapott min
