Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 1. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Balassa Bálint költészete a munkáltató-tanítás keretében
Dr. Belohorszkij F. : Balassa Bálint költészete, a munkáltató-tanítás hereiében. 27 akar vezekelni, nem a lelkiség embere, hanem kétszínű jellem, nála a költészet világa és az élet két teljesen különálló világot zárt magába ; Balassa éppen a költészetben találja meg az önmaga megtisztulásának és eszménykeresésének legfőbb értékeit. Balassa Bálint őszintesége adja meg éppen életének és lírai költészetének a legjellemzőbb és legértékesebb tulajdonságait. A renaissance típusú embernek határozott egyéni tulajdonságokkal felruházott alakja áll előttünk. Összefoglaljuk és felírjuk a táblára a megállapítottakat nagg vonásokban : (tanulók a jegyzetbe.) Balassa Bálint — renaissance típusú ember: Ellentétes tulajdonok hordozója, ezek érzése és tudata mély lelki átélésben nyilvánul meg. Ez adja meg költészetének őszinte és élményszerű hangját. Költészete hármas irányú : 1. Vallásos költészet — protestáns bűntudat. 2. Katonaénekek — hősi élet dicsőítése, természetszeretet. 3. Szerelmi költészet — örök emberi valóját tárja elénk, eszménykeresés — platonizmus. Az órát 10 óra 50 perckor fejeztük be. A harmadik órára maradt annak megvilágítása, milyen erőkből kellett Balassa Bálintnak táplálkoznia, mivel válik Balassa Bálint irodalmunk igazi egyéniségévé mit jelent irodalmunk fejlődésében, és mivel válik a világirodalom szerves tényezőjévé ? Ugyanezen az órán foglaltuk össze a XVI. század költészetét is, amelyben Balassa Bálint a legfontosabb tényezőnk. Mindezek után pedig néhány felvilágosítást kell adni egy pár szembetűnő eljárásunkra. Rögtön szembeötlik, hogy a számonkérés aránylag igen rövid időt vesz igénybe, mindössze 20 percet, amelyben Balassa Bálint életével és legjellemzőbb lelki tulajdonával foglalkoztunk olvasott költemények alapján. Természetes, hogy ez az egység kedvéért történt, amit megbontani az óra arányos szétosztásával nem lett volna célszerű. Igyekeztünk mindig oly ismeretekre támaszkodni, amelyek már a tanulók részéről tudottak voltak, ezért hivatkoztunk a megindulásnál Balassa Bálint kiemelkedésére a XVI. század költészetéből, ezért vettük tárgyalás alá a vallásos költészet után a katonaénekeket s nem az amazzal eszmeileg természetesebb rokonságban levő szerelmes verseket. Hogy pedig nem tüstént ezekből az ismert katonaénekekből indultunk ki, annak oka az, hogy a végcél elérése : Balassa egyéniségének, költői lelkének megvilágítása, nem kaphatta volna meg ekkor ezt a természetes és magából folyó kifejtési lehetőséget, amivel még nagyobb törés lett volna a tanításegységen. Nyíregyháza. Dr. Belohorszkg Ferenc.
