Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 279 tárgyi értékekért szeressen foglalkozni valamivel, s szelleme kifejtését minél teljesebb kifejlesztését tekintse elérendő cél gyanánt. Mi sem természetesebb, hogy az önérték gondolatának érvényesítését kell célul tűzni erkölcsi téren is : szeretni a jót magáért a jóért s becsülni a tisztességet magáért a tisztességért, erre nevelni minden iskola s minden nevelő főfeladata. Nehezebb a kérdés személyi téren. Önérzet alakjában hamar jelentkezik a növendéknél önértéke, rendesen hamis értékének tudata. De messze áll attól, hogy mint nemes intelligencia, más személyt is önértéke szempontjából ítéljen meg. A beképzeltség és mások lebecsülése, lekicsinylése olyan gyakori betegség a magasabb osztályokban. Az élet titka : értékek fejlesztése magunkban s értékek elismerése másokban. Boldog az a nevelő, akinek keze alatt értékekben gyarapodnak a lelkek, s egyben készséget nyernek arra is, hogy az igaz értékét másokban is elismerjék. Hajdúnánás. ' Dr. Horkay László. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesület! Közlöny. 8. sz. Bernolák Kálmánnak, a Budapesti Tanári Körben tartott előadását közli a tanulók osztályozásának néhány irányelvéről. Bámutat ebben a neves pedagógus a kérdés nagy fontosságára, s utat kíván mutatni arra, hogy a különböző iskolák és tanárok megítélése egységesebb lehessen. Erre javasolja a magaviselet jegynél öt tényező figyelembevételét : magaviselet az iskolában, iskolán kívül, kötelességtudás, akarati fegyelmezettség, szorgalom. Az egyes tárgyaknál pedig : tárgyismeret, felfogóképesség, ítélőképesség, önállóság, kifejezőkészség írásban, szóban, figyelem, jellem, szorgalom, magaviselet. Ezek a tényezők adnák a pontokat, melyeknek összege a végső eredményt kifejezné. Hogy a pontozással célt érnénk-e, az kérdés, mint az előadást követő megbeszélés (melyről tájékoztat e lap) is megállapította ; mindenesetre foglalkozni kell azonban ezzel a kérdéssel, s kétségtelen, hogy mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni, hogy biztos és igazságos legyen a tanulók megítélése. — A Figyelőben Kovács Géza : A nőtanárok férjhezmenetele kérdéséhez szól hozzá a szerkesztőnek nemrég megjelent cikke alapján, és az ellenvéleménynek ad hangot. — th. : Kellenek-e a tankönyvekben jegyzetek a versekhez? A Forgá- csok-rovatban : A tanári munka (kk), Ismertessük a rádió műsorát! (Gedő Simon) adnak gondolatokat. 9. sz. Kemenes Illés a közoktatásügyi igazgatás újjászervezését ismerteti. Szabó Pál Zoltán : A nemzeti kérdés a középiskolai tanításban. Márton György: Az osztályfőnöki óra első félévi mérlegét adja. Alcíme : ,,A legkedvesebb óra“, mutatja, milyen életrevaló rendelkezés volt ennek a nevelő alkalomnak megadása. örvendünk, hogy jövő évtől a leányközépiskolák is hozzájutnak. Ránk nézve legfontosabb cikke e számnak : Pintér Jenő, budapesti tankerületi főigazgató bíráló ismertetése az evangélikus egyháznak Vietórisz József fordításában megjelent Tranosciusáról (782 lap), hozzákötve Geduly Henrik fordításában : Kegyes imádságok (1,54 1.). Ha eddig fel tudtuk fogni ennek a műnek nagy értékét, most -— mikor e kívülálló élesítéletű férfiú foglalkozik e kiadványunkkal, és igazán korszakosnak, Szenei Molnár Albert zsoltárfordításához méltónak, sőt sok tekintetben annál is nagyobbnak állapítja meg —, büszke örömmel számolunk be Szendénkben erről a műrűl és elismerő értékes bírálatáról. 10. sz. a közoktatásügyi igazgatás országgyűlési tárgyalásáról számol be részletesen. Tamás Viktor : Az osztályfőnöki teendőkről értekezik. Jámbor György iskolalátogatásainak tanulságaiból ad beszámolót. Személyi és egyéni lapok, szavalókórus, különféle új körök, közös rajzeszközök és azok kezelése, faültetés, a volt és jelenlegi tanárok arcképcsarnoka, napközi otthon •— al
