Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 285 Tankó Béla: A csodáiul lélektanához. Budapest, 1933. Különlenyomat a Magyar Psyehologiai Szemle VI. évfolyamából. Mindig ünnepnek érzem azt a napot, amidőn Tankó Béla valamelyik tanulmányát olvashatom. Aki ismeri szerzőnek ,,A világnézet kérdése és más tanulmányok“ c. könyvét, annak mélységét, gyönyörű szép, megkapó stílusát, eredeti gondolatait, ugyanazt a mélységet és szépséget fogja ebben a 31 oldalas tanulmányban is meglelni. A csoda kérdésének, amely már könyvének első tanulmányában is érintve van, mélyenjáró fejtegetése ez a kis munka, értékelméleti alapon. A lét és érték, az ontológiai és axiológiai problémának szigorú szétválasztása jellemzi Tankó Béla eddigi tanulmányait és ez e dolgozatának is gerince. Nagyon jól mondja, hogy problémává a csoda akkor lett, amidőn az ember ráeszmélt arra, hogy azonos, ismétlődő jelenségek vannak, midőn felfedezte a törvényszerűség tényét. Szerző, midőn tárgyalja a különböző gondolkodók nézetét a csodáról, különösen David Huniéra tereli figyelmünket, aki e téren is felráz bennünket a „dogmatikus szunnyadozásból“. Nem az okiság kérdéséé az utolsó szó a csodahit lélektana terén, de a vallásos emberé, aki megtalálta élete bizonyosságát, nyugalmát, értelmét, s egy nagy, boldog hódolat és hála alaphangulatában él. A tapasztalatot kétféleképpen alkotjuk meg, ugyanazt a tényt ontológiailag megállapítjuk és egyúttal értékeljük. A vallás minden életjelensége az értékelés funkcióiból táplálkozik. Egy az alapmotívum : „ha csak téged bírhatlak, nem törődöm az egész világgal“. A léleknek e funkciója — a hit — époly fontos, mint a tudás, sőt fontosabb és azért lehet a hit primátusáról beszélni. Az absolutum, a Szentséges, a teremtés mind értékelő kategória. Persze azért époly fontosak, mint az ontológiai kategóriák. A „teremtés“ fogalma például mint természettudományi fogalom, elbírhatatlan, saz elme mégis kényszeríttetik az első ok elfogadására, A csoda nem egy tény ontológiai megállapítása, hanem egy élmény értékelő magyarázata. Tankó Béla értékes, mély fejtegetéseihez szabad talán azt a szerény megjegyzést fűznünk, hogy azok teljesen igazak, és megfejtik a csodának tartás lélektani folyamatát, rávilágítanak erre az egész folyamatra, továbbá a vallás az örökös csodalátás kategóriájában él, és a csodahit a vallás nem feltétlen alkatrésze, mindamellett e megítéléstől független az a tény, hogy a természettudományi kauzalitás dacára lehetségesek-e oly jelenségek, aminőket csodálatosaknak szoktunk nevezni ? Csodálatosak, nemcsak mert törvényszerűségüket nem ismerjük, hanem mert a pszichikai és metafizikai világ képezi hátterüket. Erre azt hiszem Tankó mély és értékes tanulmánya mellett is igennel felelhetünk. Sopron. Tdllyai ( Koller) István. Bállá Antal: A legújabb kor gazdaságtörténete. A Magyar Könyvbarátok számára. Kiadja a Kir. Egyetemi Nyomda. Évszám nélkül. 315 lap. Soha annyit nem beszéltek és írtak az emberek gazdasági dolgokról, problémákról : mint napjainkban. De az is bizonyos, hogy az egyesek és közösségek, nemzetek életébe, elevenébe sem vágott bele ilyen erősen, hirtelen és huzamosan a gazdasági szükséglet (anarchia) : mint a ini életünkbe. Fájó, vérző, nagyon is élő valóság a legújabb kor gazdaságtörténete. Szellemesen, komoly tudományos alapvetéssel mutatja be szerzőnk a középkor termelési, javakat elosztó rendjét; majd szemléletesen ecseteli a kapitalizmus hőskorát (Anglia, Amerika, Franciaország) ; gigantikus fejlődését, pazar virágzását s végül válságát. A könyv elolvasása után úgy áll előttünk ez a sok diadalt, fényt, pompát, nyomort, gazdasági és politikai összeomlást látott, alkotott világkolosszus, individualistikus kapitalista rendszer, mint a kissé verejtékező, vérző, fáradt világbajnok az aréna porondján : milliók tapsa, bírálata, lappangó, titkos fitymálása, félelme, tisztelete, irígykedése kíséri. A szerző szerényen bevallja előszavában, hogy vezérfonalat akar nyújtani, s az érdeklődést óhajtja felkelteni e nagyon is időszerű kérdések iránt. Bátran állíthatjuk, hogy ez teljes mértékben sikerült is neki. A bevezetésben a kapitalizmus eredetéről szól. Érdekesen, plasztikusan,
