Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 237 volna a ritmikus korái terjesztésére. Iskolák számára ajánljuk a tartalmas s olcsó (1'20 P) füzetet. Kapi-Krcílik Jenő. Kühn János : „A Protestáns Egyházi Zene Története.“ (Különlenyomat az „Evangélikus Népiskolából.“) A protestáns egyházi zenét egységesen átfogó s valódi értelmét, történeti irányvonalát világosan éreztető munkát írni nem kis feladat 28 oldalra terjedő kis füzetben ; nem is lehet, legfeljebb mozaikszerű képekben lehet beszámolni egyházi zenetörténetünk főbb alakjairól, irányairól. Kühn János gondos szorgalommal tanulmányozott át sok forrást, hogy ezt a célt megközelítse. Lelkes munkával állította össze azt a képet, amelyet a protestáns egyházi zenéről a meglévő forrásai alapján elkészíthetett. Nem az ő hibája, hogy a forrásai nem egyenlő hitelűek, s nem mind egyformán hiteles értékeket tárnak fel a történelem adataiból. A mai német evangélikus zenetudomány már tisztán látja a jövendő egyházzenei célkitűzést : visszatérni a XVI. és XVII. század zeneszerzőihez, azoknak kórusműveihez, hangszeres egyházi zeneműveihez. Sőt a legújabb egyházi zeneirodalom ezeknek a régi mestereknek az útján halad, az ő formáikat modern tartalommal töltik meg. Ma szinte újjászületetett a Schütz, Scheidt, Buxtehude-kultusz. (Lásd ezeknek új összkiadását Baereneiternél.) Igyekeznünk kellene a magyar közvéleményt is ezek felé terelni, mert ez az igazi, sajátosan evangélikus egyházi zene. Protestáns középiskoláink számára ezeknek az előadása egyenesen kultúrmisszió volna ! Tévedés azonban az, hogy a német reformációkorabeli korálokat magyar korátokkal pótolni lehetne. A korálköltészet korszaka már régen lezárult (Zahn). Nincs más kötelességünk, mint megismerni s népszerűsíteni a reformáció dallamkincsét az eredeti alakjában. Kühn János tanulmányát mindenkinek ajánlhatjuk, kit érdekel egyházi zenénk sorsa. Az új liturgikus reform, a ritmikus korál-mozgalom s Zalánfy Aladár — ki csak egymaga is új fejezetet jelent a hazai egyházi zenében — megérdemelt volna sokkal részletesebb, s egyházi zenénk komoly értékeit tisztán meglátó ismertetést. Kapi-Králik Jenő. Dr. Hollendonner Ferenc, a VI. Munkácsy-u. reálgimnázium tanára, egyetemi m. tanár, a Polgáriiskolai tanárképző volt növénytan tanára 1935- ben elhalálozott. 1882-ben született Csehi-ben (Vas m.). Tudós volt, Mágócsy Dietz Sándor, Klein Gyula voltak a tanítómesterei, azután a régi műegyetemen a növénytani tanszéket betöltő világhíres Istvánffy Gyula dr. professzor mellé került tanársegédnek, majd atjunktusnak. Ott habilitált is. Mindaddig ott maradt, amíg a növénytani tanszéket a régi műegyetemen meg nem szüntették. Utána a polgáriiskolai tanárképzőre került, mint főiskolai tanár. Amikor hitták Budapestről Szegedre, nem ment le, beteg szíve már akkor sokszor akaratoskodott, hanem kiment a Munkácsy-u. reálgimnáziumba középiskolai tanárnak. Csendes, barátságos természetét mindenütt kedvelték és szerették. Tanítványainak mindig újabb és újabb módszereket, vizsgálati módokat eszelt ki, csakhogy bevihesse őket kedvelt tárgya : a növénytan világába. A fák, a kihalt és megkövesedett fák anatómiájának világszerte elismert szaktudósa volt ; Amerikából, Ázsiából küldtek hozzá meghatározásra, vizsgálatra kiásott régi fadarabokat. Szerény modorával nem tudott érvényesülni nagy tudományának megfelelő mértékben, mintha kissé félt volna a tülekedő világtól. Sem evangélikus vallását, sem igazi, alkotó magyarságát nem hangoztatta, csak gyakorolta, ezért csak a szakemberek a szőkébb tudományos világ, meg tanítványai ismerték, de szerették, becsülték is, amint azt meg is érdemelte, mert senkinek sem ártott, hanem csak használt. Horváth K. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK.
