Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Hazai irodalom
232 Hazai irodalom. felvilágosító rendszerezésében és élvezetes feldolgozásában. Népünk életsorsának megfelelően legterjedelmesebb az ősfoglalkozásokról szóló első fejezet, melyben a gyűjtögetés (méhészet), vadászat, halászat, állattartás, földművelés, teherhordás-közlekedés-jármű kérdéseire sorakoznak a rendszerbe állított bőséges adatok, magyarázatok, ábrázolások. — A Díszítőművészet fejezete a népművészet alapfogalmaival és — elemeivel ismertet meg, s azután a művészkedés anyagának sorrendjében tárgyalja a kéregmunkát, csont- és szarumunkát, lószőrmunkát, szőttest, hímvarrást, csipkét, tojáshímzést, fafaragást, cserépmunkát, fémmunkát és a mézesbábot. — A hagyomány tárgyai c. fejezet az élet négy szükségének (pl. születés, temetés) tárgyait, a naptári szokások (pl. regősök, bethlehemesek, hajnalfa) tárgyait, a rontás, varázslás eszközeit, a gazdasági évkör tárgyait (pl. búzakoszorú, fonó), céhemlékeket, jogszokások tárgyi emlékeit (pl. nyílvetés, rovás), értékmérő, mérték tárgyait, hangszereket és játékszereket sorakoztatja fel, megvilágítva, hogy a hagyomány lelki elemei miként tapadnak tárgyakhoz, s nyilatkoznak meg tárgyukon keresztül. Eme fejezetek könnyen olvasható tudományos stílusban, világos fejtegetéssel, szemléletes előadásban vannak megírva. A lenyűgözően érdekes szöveget művészi, de hűséges rajzok, fényképek sokasága világosítja, ékesíti. Iskoláink számára több szempontból nagy nyereség ez a kötet is. Az egymástól eltávolodott magyar falu és város között iskoláink mindig közvetlen és természetes összeköttetés fenntartásán munkálkodtak akaratlan is, amikor iskoláink a falu egyszerű gyermekeinek tehetségesebbjeit a városi középosztály tagjaivá tették. Tanulóifjúságunk jelentős százaléka került és kerül ki abból az alsó néposztályból, mely nemzeti hagyományaink leghívebb őre. Ezek az ifjak, kik személyükben részesei is a népi műveltségkincsnek, eleven kapcsolatul kínálkoznak a városi és falusi magyar lakosság hőn óhajtott egybe- forrasztására. A nemzeti nevelés feladatának korszerű felfogása arra int minden lelki- ismeretes nevelőt, hogy tragikus sorsú népünk valóságos állapotának megismertetésével fejlessze ki a nemzeti szellem öntudatosságát. Erre bőséges és megbízható tárházul kínálkozik a Magyarság Néprajzának sorozata a tanárság és tanítóság segítségére. Az ifjúság előtt pedig pompásan példázza díszes köntösével is népünk műveltségbeli értékeinek nevelő, óvó megbecsülését. N. Barlha Károly dr. Böhm Károly hátrahagyott irataiból : Adalékok ej|y filozófiai szótárhoz. Szeged, a Ferenc József Tudomány-Egyetem kiadása. 1935. 79 oldal. A posthumus könyvek olvasása közben mindig arra gondol még a leggyanútlanabb olvasó is, hogy a hálás tanítványok sajtóalárendezési munkája nem vállalkozott-e arra, hogy a saját, újabb felfogásának is helyet adjon. Különösen Böhm Károlynál gondolunk arra, hiszen az ő művéről s az ő filozófiai rendszeréről már nem divat hazánkban beszélni, s talán csak a hálás tanítványai azok, akik nem szűnnek meg az ő dicsőségét szolgálni. Ezért illesse méltán minden dicséret a szegedi egyetem bölcsészetkarát. Ez a kis könyv azt a címet is kaphatta volna : Bevezetés Böhm Károly filozófiájába, írta Böhm Károly. A könyv fejezetei a következők : Filozófia, Értékelmélet, Metafizika, Ethika, Okiság, Ok, Projektio. Azok, akik Böhm Károly eddigi műveit olvasták, csodálkozással tapasztalják ennél a könyvnél azt, hogy itt minden fejezet és minden gondolatkör a pedagógus mindent megértető szándékával íródott meg. Akik még soha filozófiai művet nem olvastak, vagy olyanok, akik irtóznak a filozófiától mint tudománytól, ebben a könyvben a bölcs ember vezetésével megszeretik a filozófia tudományát. E bevezetés megismerése után értjük meg azt, hogy kolozsvári tanári működése miért volt kimondhatatlan nagy jelentőségű az egyetem életében, de azt nem értjük, hogy az ő filozófiájának a hazai protestantizmusra gyakorolt nagy hatása a mai egyházi életben alig vehető észre.
