Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Rab István: A latin szövegek kérdéséhez
134 Rab István : A latin szöveg kérdéséhez. tást és akkora felelősséget rak a vállaira, hogy — egészséges viszonyok; között — el sem képzelhető az, hogy ne szívesen és jó lélekkel akarjon teljes erejével dolgozni az iskolájáért. Az olyan iskolában, ahol az igazgató távollétében már lazaság és rendetlenség észlelhető az iskola munkájában, nem választották jól meg a tanárokat. Lealacsonyító és a tanári becsületre nézve szégyenteljes dolog az egy iskolában, ha a tanulók azt láthatják, hogy az igazgató távollétében a tanárok csak egy hajszálnyival is hanyagabbak, mint a jelenlétében. Az iskolai ifjúsági élet minden megnyilvánulása iránt való jóakaratú és szíves érdeklődés, az igaz, őszinte kollégialitás, a fennebbvalók, elöljárók iránt való ragaszkodó tisztelet és szeretet: ezek a református iskolák tanárainak kellékei és jellemző vonásai. Nekünk még jobban kell vigyáznunk, hogy e cikkben felsorolt hibákba bele ne essünk, hogy a minket árnyékként követő kísértésekbe bele ne vitessünk, hogy a Sátánnal diadalmasan megküzdhessünk, hogy a tanári hatalomma 1 soha semmi körülmények között vissza ne éljünk. S erre semmi más módunk nincsen, mint az, hogy minden nap úgy megyünk be az iskolába, mint a jó pap a templomba. Minden reggel alázatosan és odaadó lélekkel fohászkodunk Istenhez, adjon erőt nekünk, hogy egész napon át az ő alázatos szolgái és hűséges munkásai lehessünk a mi egész tanítási és nevelési munkánkban. Arra kérjük Istent, adjon erőt nekünk a magunk állandó fékezésére, rossz indulataink legyőzésére, emberi hiúságaink elfojtására. így nem hatalom és uralkodás a mi tanári szolgálatunk, hanem a szó nemes értelmében vett szolgálat, remélhetjük, Istennek tetsző, áldozatos és áldást hozó, felséges szolgálat. így nem únjuk meg a mi szolgálatunkat soha, így talán sikerülni fog előljárnunk a kötelességeink hűséges és pontos teljesítésében, s talán olyan rugókat indíthatunk meg a gyermeki és ifjúi lélek titokzatos szerkezetében, amelyek valamikor becsületes, tiszta, munkás életeket fognak irányítani. De éreznünk kell azt, hogy mindezekre a dolgokra minket is irányít valami. Éreznünk kell, hogy állandó, biztos fény teszi járhatóvá előttünk a különben rögös és sötét, bizonytalan utat. S ez a fény nem lehet más, mint az egész keresztyén nevelési rendszer tengelye : az Evangélium. Arra kell törekednünk minden erőnkkel, hogy Isten úgy mutassa meg rajtunk az ő kegyelmét, hogy a mi igazi mesterünk legyen a föld legnagyobb tanítómestere ; maga a Jézus Krisztus. Budapest. Ravasz Árpád_ A latin szövegek kérdéséhez. Az ORTE elnöke e folyóirat januári számában a készülő új tantervvel kapcsolatban általános pedagógiai alapelvekre hívja fel a figyelmet. És cikke végén azt a kijelentést teszi, hogy vannak agyoncsépelt igazságok, melyeket nem lehet eleget hangoztatni és eléggé hangsúlyozni. Ez tökéletesen igaz. Aminthogy az iskolában is vannalv