Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Szathmáry Lajos: Református pedagógia a gyakorlatban
Szathmáry Lajos : Református pedagógia a gyakorlatban. 113 felséges Isten színe előtt, aki az ő sorsának feltétlen ura. A XVII. századbeli predestinációs hitű vállalkozó teremti meg a puritán szellemű korai kapitálizmust, az újkori gazdaság formáját, melyből később a puritán szellem kivész, s lesz belőle spekulatív kapitáliz- mus, melynek átkát nyögi a modern emberiség. A predestináció, mint Weber fejtegetéseiből is látható, nem jelent fatalizmust, hanem az ellenkezőjét: Isten színe előtti legteljesebb aktivizmust. Ha valaki ismer ennél jobb nevelési hajtóerőt, ám mondja meg. Itt megelégszünk annak megállapításával, hogy ez a gondolat a modern pedagógia összes értékes eszközeinek felhasználását lehetővé teszi, sőt kötelességül állítja elénk. Pápa. Trócsányi Dezső. Református pedagógia a gyakorlatban. A református pedagógia békés vizein nagy hullámot vetett dr. Papp Ferenc nevelésügyünk alapelveit tárgyaló előadása. (Orsz. Református Tanáregyesület tavalyi Évkönyve.) A leszögezett tételek magukbanvaló értékességét az eddigi hozzászólások (Révész, Karácsony) már tisztázták. Evangéliumi alapokon épültek, s így munkája pilléreiül elfogadhatja őket minden református nevelő. De éppen ezért más keresztyén felekezetűek sem zárkóznak el előlük; ezt kísérleteim igazolják. S az alapelveknek ez a kizárólagosságon felülemelkedő egyetemes, a Hiszekegy szerinti közönséges magaslata adja azt a bizonyos pluszt, amely ezek szerint református pedagógiánk legértékesebb jellemzéke. A plusznak, többletnek azonban a pedagógia tartalmának nem csak a mennyiségét kell megváltoztatnia, hanem kollektive a minőségét is. A kvantitatív tartalmi plusz mellett kell tehát valami kvalitatív különbséget is feltételeznünk a magunk pedagógiájában a másokéval szemben. Ez elvileg szükségszerű. Ha azonban a hétköznapi gyakorlatot tekintjük — s ide kapcsolódik voltaképpen az én hozzászólásom —, a következőket kell megállapítanunk : 1. Hogy egy református gimnáziumi tanóra (lefolyása, anyaga és annak feldolgozása) sokszor nemigen különbözik egy állami, vagy más felekezetű iskola megfelelő tanórájától. Legalábbis intézményesen nem. 2. Hogy van református középiskoláink életének néhány olyan vonása, amely minden állami, vagy más felekezetű iskoláétól is megkülönbözteti őket : ezek legtöbbször nem a fenti elvekből folyók, hanem — hogy Aranyt idézzem fonákul — mindazoknak „földi mása“. (Külön tanulmányt érdemelne e kérdés kivizsgálása.) 3. Hogy tehát egyházunk óriási tehertételt vállalt külön református középiskoláink fenntartásával a nélkül, hogy elérné vele a 2
