Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 3. szám - Trócsányi Dezső: A református keresztyén pedagógia kérdéséhez

110 Trócsdngi Dezső: A református keresztyén pedagógia kérdéséhez.

földi és hazai református nevelés történetét. Mindez támogatna abban a munkában, amelyet Papp Ferenc megkezdett, a református keresztyén pedagógia alapelveinek megkeresésében. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a református keresztyén pedagógia elvi vagy lényegbeli kérdését a történet vizsgálata alapjára kell helyezni, hanem azt, hogy a történelem a tények feltárásával magánál a meg- indnlásnál szolgál segítségül és támogatja elvi vizsgálódásunkat.

*

A református keresztyén pedagógia christianus pedagógia akar lenni. De ugyanezt akarja az ágostai evangélikus és a katholikus pedagógia is. Papp Ferenc a református keresztyénség alapelvét ebben a tételben látja : „Az ember hit által Isten kegyelméből üdvözöl.“ Karácsony Sándornak aggályai vannak egy bibliai vers református alapelvül kiemelésével szemben, s azt kérdi: „Miért éppen egy valamelyik páli kijelentés alapelve a református keresztyén világnézetnek, miért nem egy másik? Esetleg egy-két vers magától Jézustól?“ (Prot. Szemle, 1934. 619.)

A sola fide tételt Luther hangsúlyozta először, s gondolatát magáévá tette az egész protestáns keresztyénség. A sola fide tétel hangsúlyozása jelenti ugyanis a római egyház felfogásával való elvi szakítást ; mert míg a római felfogás szerint emberi cselekedeteinknek az üdvösség szempontjából érdemszerző hatásuk van, a reformátorok felfogása szerint az üdvösségszerző érdem, egyedül a megváltó Krisztusé. A sola fide tételének kiemelése Papp Ferenc részéről nem önkény ; viszont nem mondhatjuk, hogy a hitáltali megigazulás specifikus református tétel, hiszen Luthertől ered, vallja a lutherániz- mus ma is. Ha Papp Ferenc Kálvin értelmében akarta volna kiemelni a református keresztyénség alapelvét, inkább a soli Deo gloria tételét vehette volna fel, hiszen ez a gondolat a predestinációval legszorosabb kapcsolatban áll, a predestinációt pedig Papp is a református keresztyénség legjellemzőbb tanításának mondja, s közvetlen összefüggésbe állítja a kegyelemből hit általi megigazúlás elvével. A Papp— Karácsony eszmecseréhez még annyit jegyzek meg, hogy Papp Ferenc midőn az Igét a hit mértékévé, szabályozójává teszi meg, mintegy előre élét vette Karácsony Sándor ama megjegyzésének, hogy egyetlen bibliai vers református keresztyén alapelvül megjelölését meg kell kérdőjelezni. Egyébként nem foglalkozom a Papp—Karácsony eszmecserével, de véleményem szerint Papp Ferenc fejtegetései bő alkalmat adnak Karácsony Sándor kérdései után is (amelyek nem is akartak részletekbe menő kritikát adni) egy kontroverz tárgyalásra, amelyre később a hozzászólások révén bizonyára sor kerül, s melyben magam is szívesen részt veszek.

Hozzászólásom befejezéséül egy pontot akarok még megvilágítani, hogy felmutassam: igenis történetileg is lehetséges református keresztyén pedagógia, mert van protestáns keresztyénség, amely lelkiségében más, mint a katholicizmus, s a protestáns keresztyénsé-