Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Megjegyzések
84 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE lebegett a „sudavit et alsit“ latin vers, előttem az a régi mondás : „a tanulásnak gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek !“ Fölfedezésemet közöltem S. Szabó barátommal, aki, utána nézvén a dolognak, csakugyan beismerte tévedését, mely úgy keletkezett, hogy ő könyvemből kijegyezte Rousseaunak néhány fontosabb pedagógiai nézetét ; e jegyzetei közé került valahogy az én általa szintén kijegyzett, fenti észrevételem is. így történt, hogy midőn Szekfű könyvének ismertetését írta, ez észrevételt is a Rousseau-jegyzetek között találván, az ő neve alatt használta fel azt érvül. Ekként lett az én észrevételemből — Rousseau-idézel; én viszont kötelességemnek ismerem, hogy Rousseau Maneseit a tévedés feltárásával -kiengeszteljem. * II. Voltaire műveit lapozgatván, több prózai és költői nyilatkozatára bukkantam, amelyekben nagy lelkesedéssel zengi a tokaji bor dícséretét. Ezek sorába tartozik az a mondása is, amelyet L. Ducros aixi egyetemi tanár Les Encyclopédisles (1900) c. művében, a 80. lapon olvastam : ,,Qui bőit du tokay, erőit en Dien, — écrit-il dés 1738“ (Aki tokajit iszik, hisz Istenben, írja már 1738-tól fogva), vagyis a tokaji bor nemes nedűje még a cinikus, az ateizmussal kacérkodó Voltaire-t is visszavezette Isten imádására. Mivel Ducros uram nem közli az idézet forrását, s mivel hozzá Aix-be küldött levelem felbontatlanul visszaérkezett, R. Rouvier úrhoz, a genfi egyetem francia irodalmi tanárához, akivel a Rousseau-Társaság révén összeköttetésben állok, fordultam, vájjon Voltaire Összes Műveinek nagy kiadásában, valamelyik kiválóbb hallgatója segítségével, nem tudná-e ezt az idézetet megkerestetni? Rouvier úr, egy ügyes tanárjelölt útján, utána nézett a dolognak, de sem az összes Művek indexében, sem az 1738-ból származó levelekben nem találták az idézetet. Közben az aixi egyetem irodalmi fakultásának dékánjától megkapván Ducros nyug. professzor úr mostani párisi lakásának címét, ide írtam neki s megkértem, közölje velem, honnan, a nagy író melyik munkájából merítette ezt az idézetet? Ducros uram nehány nap múlva, 1933 május 7-én szeretetreméltóan válaszolt. „Végtelenül sajnálom, hogy kérésének nem tehetek eleget. Les Encyclopédisles c. munkámat 33 évvel ezelőtt írtam s jegyzeteim sok költözködésem alkalmával elkallódtak. Az 1738-as évszámot pontosnak hiszem, mivel erre ismételten visszatérek. Ami az idézett sort illeti, ez talán egy 8 szótagú verssor lesz, melyet vagy költeményeinek sorozatában, vagy valamelyik ez évben írt levelében kellene megkeresni. Nálam itthon nincs meg a teljes Voltaire, s 87 éves lábaim már nem képesek a Sorbonne könyvtárának meredek lépcsőit megmászni.“ így hát e nevezetes idézetnek nem sikerült a forrását megtalálnom. Ez, mint látjuk, voltaképpen nem téves idézet, mert Ducros uram azt föltétlenül Voltaire-ből merítette, hanem inkább eltévedt idézet, melynek eredeti lelőhelyét ez ideig nem tudtuk feltalálni. * III. III. Pintér Jenő A magyar irodalom történeiének kézikönyve (1921) c. művének I. kötetében, a hanyatlás korában (1711—1772) a protestáns iskolák bezáratásának okáról, a 224. lapon ezt írja : „Nagy többségükben állást foglaltak az állami tantervet követő kath. iskolai reformokkal szemben, ezért. . . á kath. államhatalom... több intézetet bezáratott, forrásaikat elvette..." Ez is egy eltévedt adatidézet : a prot. iskolák, autonómiájukra hivatkozva, a következő időszakban, az újjászületés korában foglaltak állást az állami tantervet, a Ratio Educationist követő kath. iskolai reformokkal szemben, viszont a prot. iskolák bezárása, lefokozása, forrásaik elvétele III. Károly kjrály 1731 máre. 27-én kelt rendelkezése alapján az 1730-as, 1740-es években történt, az állami tantervvel szemben tanúsított ellenállás nélkül (hiszen ilyen állami, tanterv akkor nem is volt), pusztán a protestánsok vallási, kulturás és tudományos felsőbbségének letörése céljából.
