Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Papp István: A német nyelvoktatás kérdéséhez
7(> PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE goznának fel, a német tanárok már év elején kézhez kapnák az egész évi programmot s egy-egy osztályt előkészítenének a filmek és a rádióelőadások hallgatására. Általában nyissuk meg a középiskolát a modern kultúr-eszközök előtt, mert visszás dolog az, hogy a modern élet szinte nyomtalanul rohan el az iskola mellett, s a technika vívmányait nem aknázzák ki az iskola emberei. A mai német nyelvoktatás eredményességének egyik főakadálya a csekély óraszámban és az óraszámnak aránytalan elosztásában rejlik. Roppant kevés a mai óraszám a felmutatott célok elérésére, A régi főgimnáziumban a latin nyelvoktatás elé csak egy követelmény volt tűzve : a szövegmegértés, s még ezt sem tudta az iskola teljesen megvalósítani, bár igen nagy latin óraszámmal dolgozott. Hogy lehet akkor a német nyelvoktatástól azt kívánni, hogy az a rendelkezésére álló igen kevés órán beszélni, olvasni és írni tanítsa meg németül a növendékeket. Aztán míg a német nyelvoktatás elé tűzött feladatok és célok meg az anyag magasabb fokon folyton sokasodnak, addig az óraszám felfelé folyton csökken : ez a visszás helyzet az oka annak, hogy nemcsak az új anyag elvégzésére nincs soha elegendő idő, hanem a régebben tanultak rögzítését, gyakorlásál is kénytelen a német tanár elhanyagolni. Ezzel függ össze az iskolai írásbeli dolgozatok mai helytelen elosztása. Bár természetszerűleg csak a felső fokon lehetne megtanítani németül fogalmazni a tanulókat, a tanterv mégis fordítva, az alsó osztályokban rendel több iskolai dolgozatot. Pedig az alsó fokon a dolgozatírásnak nem lehet célja a fogalmazás, a stilizálás elsajátítása, hanem csak a helyesírás begyakorlása és begyakorolt beszédgyakorlatok reprodukálása, amit azonban a házi feladatok megírása sokkal jobban szolgál ma is. A legfelső fokon is helyesebb házi dolgozatokat íratni, iskolai dolgozat csak elvétve kerülhet elő. Az iskolai dolgozatok redukálása által azonban a német oktatás minden vonalon nyerne órákat, amelyeket a beszédgyakorlatokra és a tanulók nyelvtudásának fokozatos bővítésére fordíthatna. De még így is szükséges volna minden osztályban heti 5—6 órának a beállítása. Nagy akadálya a német nyelvoktatás eredményességének az osztályok népes volta, amin csak kisebb csoportok alakításával lehetne segíteni. Itt említjük meg a tanulók otthoni másirányú elfoglaltságát is. A német nyelv nagy nehézségeivel még felemelt óraszám mellett sem tudhat az iskola megbirkózni akkor, ha nem vonja be a tanulók otthoni foglalkoztatását. De ott van a cserkészkedés, a különféle sportolások, az önképző- és szavalókörök, legújabban még a gyorsírás is, amelyek teljesen meddővé teszik a német nyelv tanárának arra irányuló igyekezetét, hogy igénybe vegye a tanulók otthoni szorgalmát. Könnyíteni kell tehát valami úton-módon a tanulók otthoni elfoglaltságán, hogy otthoni munkájukat az eddiginél jóval nagyobb mértékben vehesse igénybe a német nyelvoktatás. A német nyelvoktatás sikerességének akadályait azonban nemcsak a tantervben és a tanulók oldalán kell keresnünk, hanem a
