Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 2. szám - Barcsai Károly: A népiskolai módszertan tanítása
PROTEST Ax S TAX Car I SZEMLE (il módszeres elvekkel a benső erők nyilvánulásának tudatosságát is biztosítani akarjuk. Győződjenek meg növendékeink, hogy a külső máz korántsem biztosítja a belső értékek hatóerejét. Az eljárás külsőségeinek a belső erőkből kell természetesen következniük, különben nyilvánvaló az erőitetettség, a mesterkéltség. Csak a formának hódoló tanítás sohasem lesz eleven, élettől duzzadó. A tanítónövendék tanításának megítélésénél sem szabad az elsajátított fogások, külsőségek ügyes, megtéveszthető alkalmazását venni alapul, hanem a növendék eredeti, önálló, bár még kiforratlan készségeinek megnyilvánulását kell értékelni, amely magában hordozza fejlődésének biztató ígéretét. Az eljárás technikájánál tehát sokkal többre kell becsülnünk a benső indítékokat, az erők önálló kibontakozásának készségét. Vájjon nem hallgattunk-e még olyan tanítást, amely a külső kellékeknek mindenben eleget tett, de valahogyan mégsem tudott a gyermekek leikéhez férkőzni és minket sem elégített ki? Eddigi fejtegetésünk is igazolja, mily fontos szerepe van a módszertani oktatásnak a nevelői hivatásra való képzésben. A tanítói benső értékek kibontakozását és helyes irányú érvényesülését reméljük tőle. A siker jórészt a pedagógia tanárának, a közműveltségi tárgyak tanárainak és a gyakorlóiskolai tanítónak rátermettségétől függ. A pedagógia tanárától elvárjuk, hogy fontos hivatása betöltésére széleskörű elméleti képzettsége és gyakorlati készsége tegye méltóvá. Átfogó erő, pedagógiai érzék és tapintat avatják őt kiváló vezetővé. Reá hárul ugyanis a pedagógiai irányítás és a nevelői hivatásra való képzés egyességének biztosítása, azért a pedagógiai oktatás valamennyi szála az ő kezében fut össze. Nehéz hivatásának méltó betöltését csakis tanártársainak megértő és készséges segítsége biztosíthatja. A módszertani oktatásban, illetőleg a gyakorlati kiképzésben résztvevők szerepe egyébként magából a magyar tanítóképzés rendszeréből következik. Az elmondottak alapján a pedagógia tanárát a módszertani alapismereteknek és a népiskolai tanterv alapelveinek tárgyalásán kívül a tantervi célkitűzés behatóbb fejtegetése, az anyag ismertetése és az anyagkiszemelés szempontjainak megvilágosítása, az egyes népiskolai tárgyak közötti kapcsolatok megkeresése, végül a tanítás módszerének a gyakorlat alapján való tárgyalása illeti meg. Az egyes tárgyak módszertani fejtegetését mindig a gyakorlóiskolai tanító mintatanítása előzze meg. Gyakorlati készségével és megértő művészetével ő hívja életre az elméleti igazságokat. Minthogy a tanítóképzőintézet a nevelői hivatásra előkészítő iskola, amelyben minden tárgy a népiskola és a tanítóképzés célját szolgálja, azért a tanítónevelés munkájában valamennyi tanárának részt kell vennie.
