Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 9-10. szám - Dr. Czirbusz Endre: A földrajzi gondolkodásra való nevelés
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 381 gerszínt feletti magasság növekedésével éppen úgy változik a növényzet formája, mint a földrajzi szélesség növekedésével“ (növénységi övék és növénységi tájak). Ebben az osztályban kell egy kissé részletesebben összefoglalni a klimatológiát is földrajzi szempontból, mert evvel a középiskolai tanuló az egész nyolc osztályon keresztül sehol sem találkozik. E fontos kérdésben közönségünk szintén igen tájékozatlan még (zivatarok keletkezése, májusi fagyok, vénasszonyok nyara, cyklonok és anticyklonok, depressziók, nyugati mérsékelt égövi állandó légáramlatok). Igazi szintetikus összefoglaló munka vár a felső fokon a középiskola VI. osztályában az ú. n. emberföldrajzra, amely most az embert állítja oda mindenütt, mint olyat, aki nélkül a földrajzi adottságok ki nem használhatók. Itt vár a középiskolában a legfontosabb feladat a földrajzi gondolkodás kifejlesztésére. Érzékeltetni kell azt, hogy minden csak az emberi energia, szorgalom és ész hatása folytán válhat ik ugyan kultúrává ; de az ember esze, szorgalma, akarata is csődöt mondott ott, ahol a természeti körülmények mostohasága a törekvést lehetetlenné teszik : tehát az a nemzet, amelynek területére javak esnek, használja azt ki a maga boldogulására ott, ahol lehet, igyekezzék más tájak emberétől tanulni (magyar szempont!). Ebben az osztályban a földrajz már tisztán logikai szigorú következtetés, szintetikus munka, emberföldrajzi törvényszerűségek megállapításával, amelyek szigorúan általános érvényűek, akárcsak a mathezis törvényei, miután ezekhez igazodik az emberiség egész szellemi és anyagi élete. Ezeknek az emberföldrajzi törvényszerűségeknek figyelembe nem vétele nagy gazdasági bajokat, válságokat idézhet elő, földrajzi egységeknek politikailag megbontása tehát a földrajzi törvényszerűségek elleni merénylet, természetellenes eljárás, amely meg kell magát bosszulja. (Trianon) Ilyen probléma e fokon például az, amit szintén a heurisztikus módszerrel kell megoldani és megbeszélni: a városok és telepek keletkezésének okai bizonyos helyeken. Ezt a kérdést is a térkép alapos tanulmányozása alapján kell megfejteni. A kérdés alaposabb tanulmányozására nem ártana felírásnélküli hegy- és vízrajzi térképek készítése, amelyekről a tanuló a földrajzi viszonyok figyelembevételével olvasná le azt, hogy hol kell szükségszerű törvérfyszerűség szerint városnak, telepnek keletkezni. Bő alkalom van e kérdésnél magyar szempontból a peremvárosok kérdésének tárgyalásakor azt a tételt is felvetni, hogy vájjon el- szakításuk folytán (Arad, Temesvár, Nagyvárad, Nagykároly stb.) be tudják-e tölteni e városok ma ott, azon a helyen, ahol vannak, földrajzi rendeltetésüket, miután határvárosok lettek? Bizonyos azonban, hogy e fokon is jogos az a sokat és méltán emlegetett panasz, hogy miután egy órában taníttatván, nem lehet az egy órán szerzett ismeretet a következő héten tartott órán kellőleg felhasználni, mert elmosódik az anyag logikai sorrendje a tanulók előtt. A középiskolai földrajzi tanfolyam utolsó része az a modern
