Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 9-10. szám - Dr. Czirbusz Endre: A földrajzi gondolkodásra való nevelés

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

379

már itt az alsó fokon úgy kell beállítanunk — ez legyen a főszempont —, vájjon hogyan tudja a természetadta lehetőségeket a maga javára fordítani, nincsenek-e oly nemzeti hibák, amelyek ebben gátolják az illető nemzetet? (Óvakodjunk itt nemzeti erényeink folytonos legyezgetésétől, amely csak a saját viszonyainkban való fatalista megnyugvást szolgálhatja !)

Logikai sorrend a leíró földrajz tanítására :

Domborzat (ipari hajtóerő)

V S

Vízrajz (tenger)

Fekvés

/

Éghajlat

V

Növényzet

V Ipari nyersanyagok Állatvilág

£► y

Kereskedelem

Domborzat — Éghajlat — Vízhálózat

\ J /-v T /Telepedés

Lakosság - Foglalkozások — Kenyér

I-v y Népsűrűség

Mindez alsó fokon látszólag könnyű, valójában azonban nehéz munka. Ne feledjük, hogy itt még feladatunk a puszta leírás, tehát analízis; következtetést tehát csak oly mértékben alkalmazzunk, amennyiben azt a tanulók képessége megbírja, illetve a földrajzi gondolkodásra való nevelés elősegítésére, helyesebben előkészítésére feltétlenül fontos. Okoskodásaink, következtetéseink helyességét nagy szigorúsággal kell ellenőriznünk.

De a schema pontos, egymásra utaló, egymásba folyó megtartása- mellett ne mulasszuk el a földrajzi törvényszerűségek kidomborítását sem, ha esetenként előfordulnak, vagyis ha arra alkalmunk van. így pl. a Borsodi-Bükk és a Magyar Tengerparttal kapcsolatban a karsztjelenségre térhetünk ki; vagy a szelek, esők és domborzat összefüggését tanítsuk már például a Bihar-hegységgel, a Máramarosi Kárpátokkal együtt. Island tanításánál mutassunk rá a geyzirjelenség okaira, lefolyására, vagy a szaharai sivatagzónát vezessük le a leszálló antipasszátból stb. Célunk tehát nem lehet más, mint leíró alapon is már bizonyos logikai következtetés. Eljárásunk azonban csakis a schema szerinti, állandó, következetes, szoktató eljárás lehet a törvényszerűségekre való utalással, akár Hazánk tájegységeiről (I. o.), akár a Föld egyes tájegységeinek tárgyalásáról van szó (II. és III. o.).

E munkánál rendkívül fontos a hegy- és vízrajzi térkép állandó, folytonos használata. A tanítás ezen épül fel, s az összes következtetéseket heurisztikus módszerrel kell a már meglévő ismeretanyag alapján más tájegységekből is magának a tanulónak kikövetkeztetnie. Az ú. n. politikai térkép szerintem csak akkor használható eredménynyel, ha azon a hegy- és vízhálózat is rajta van. Az olyan ú. n. politikai