Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 9-10. szám - Dr. Czirbusz Endre: A földrajzi gondolkodásra való nevelés

378 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE E nélkül minden tanításunk eredménytelenné válik. Ezért volt ered­ménytelen és célj atévesztett a régi tanítás, amely egyszerűen csak leírt, adathalmazt közölt, illetve követelt, de sem a logikai alapelvek, a szigorú egymásból való következés acélhálója nem foglalta össze egységbe az ismeretet, sem az egyes földrajzi tájegységek egymásra­utaltságát nem domborította ki kellőképpen. Nekünk pedig nem annyira a noménclaturá-t, a helységnévtárt minden mélyebb tartalom nélkül jól ismerő, keresztrejtvényfejtő typusokra van szükségünk, hanem olyan öntudatos magyar állampolgárokra, akik reális ismeret- anyaggal a kezükben, a Hazájuk földrajzi viszonyaiban rejlő adott­ságot össze tudják hasonlítani nemcsak a környékbeli (utód- vagy nem utód-) államok viszonyaival és a világ egyes tájegységeinek viszonyaival, hanem azt is ismerik, hogy a tájegységen lakó ember és nemzet hogyan használja ki azt a maga javára. Olyan állampolgá­rokra van szükségünk, akik a tájegységek lehető világos ismeretével készséget és érzéket sajátítanak el a magyar föld adottságainak kihasználására nézve, akikben eleven, lüktető életerő a földrajzi ismeret. Így lesz tanításunk a cél érdekében az alsó fokon analitikus, de a felső fokon már szintetikus. Analitikus már az előkészítő munka is az I. osztályban, amikor a szülőföld- és környékismeretből indulunk ki, s térünk rá Hazánk viszonyainak tanulmányozására, illetve annak leírására, majd a II. osztályban Európának, mint művelt világnak, s a kontinenseknek ismertetésére. Ez a munka azonban csakis bizonyos rendszer (schema) betartásával lehet eredményes a fentebb vázolt cél érdekében. E schema a következő : fekvés, határ, nagyság, felszín, vízrajz, éghajlat, mezőgazdasági termelés, állattenyésztés és állat­világ, ipari termelés, kereskedelem, a nép és néprajz, települések és jellegük, államok és államformák. Nem mintha ezt a schemát nem használta volna már a régebbi középiskola is. Használta. Azonban leíró, száraz módszerrel. A mi módszerünk ezen schemának bizonyos tájegységre való alkalmazása­kor nem lehet csak puszta felsorolás, száraz adattömeg, hanem élű valami: úgy kell dolgoznunk, illetve úgy kell a schemát alkalmaz­nunk, hogy minduntalan arra mutassunk reá, hogy ezen schema bizonyos részei egymásból logikailag következők, egymással összefüggők. Tehát az analitikus felsorolásnál már az alsó fokon éreztetnünk kell az együvétartozóságot, az egymásból következést: a szintézist is. Eljárásunk így tehát sem nem puszta analízis, sem nem puszta szin­tézis, de : analitikus alapon szintézis. Szoktatnunk kell az ifjúságot arra, hogy miután a domborzat és fekvés képét már ismeri, belőle logikusan tudjon a vízrajzra következtetni; vagy a domborzatból és a tenger közelségéből azonnal tudjon önkénytelenül is az éghajlatra következtetni. Ebből folyik már a termelésre, valamint a nyers­anyagok ismeretével az iparra, kereskedelemre, lakosságra való következtetés ; a felszín, éghajlat és vízhálózat természetes követ­kezése a település és annak formái. A lakosság faji tulajdonságait

Next

/
Thumbnails
Contents