Protestáns Tanügyi Szemle, 1934

1934 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

Vathy Elek verselése biztos. Alig néhány kivételével kötött formában Irt versei szép magyar nyelven csengenek, s mint már fentebb említettem : sem a stílusban, sem a ritmusban, sem a rímekben nincs erőszakoskodás. Aki a könyvet kezébe vette, élvezettel olvashatja végig, mert ha a hatvanhat költeménynek mindegyike nem is, közülök igen sok elérte azt a magasalatot, ahol a költemény már az olvasónak is tulajdona lesz. Már pedig a lírában ez a legbiztosabb mérték. Ruttkay-Miklian Gyula.

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK,

i in, sMTHE ■«« I tJ^^pem±ÉSt

oszlopos tagja liúnyt el Sárospatakon ezévi augusztus hó 1-én dr. Rácz Lajos személyében. Negyven esztendeig (1889-—1929) tanított a sárospataki főiskolában előbb a gimnáziumi, azután az akadémiai szakon. Hosszabb ideig gimnáziumi, többízben akadémiai- és főiskolai közigazgató. Minden hivatalát és tisztségét példás buzgósággal, rendkívüli tetterővel és nagy hatással töltötte be. Óriási szorgalmával és munkásságával arányban állott hatalmas tudományos felkészültsége s minden téren megnyilvánuló lelkiismeretessége és erkölcsi komolysága. Azt a magasabb tanári és tudós embertípust láthattuk benne, amely életét egy felsőbb lelki és ethikai cél szolgálatára szenteli. — Bölcselő szelleme mindenütt és mindenben az igazságot kereste és gyakorolta, bárha az sem magára, sem másokra nem volt kedvező. Exact gondolkozás és objektív eljárás jellemezte. Elismerés, tisztelet, tekintély, sőt bámulat övezte életében, az utókor előtt pedig példaképül fog tündökölni. Református tanári rendünk azon kiemelkedő nagyjai közé sorolhatjuk, akiknek neve, alakja és munkássága ércbetűkkel van följegyezve a történet lapjaira.

A hivatalos és hivatásos pedagógusnál még erősebben nyilatkozott meg benne az irodalom szeretete és művelése. Attól kezdve, hogy ötven esztendővel ezelőtt, 1884-ben, pataki teológus korában néhány társával mint szerkesztő megindította a Sárospataki Ifj. Közlönyt, mindhaláláig csodálatos frisseséggel és hatalommal buzgott benne az írói véna és erő. Sokra megy azon eredeti és fordított önálló műveinek, szétszórva megjelent tanulmányainak száma, melyekkel irodalmunkat több ágában, de főleg a filozófiai szakban gazdagította. Ezek tartalomban és formában egyaránt mutatják az ő kiváló tehetségét. Számos éven át nagy körültekintéssel és hozzáértéssel szerkesztette a Sárospataki Református Lapokat. Tudásvágya folyvást sarkalta s vitte a tudományok forrásaihoz hazánkban és a külföldön. Pataki főiskolai szénior- sága után egy évet töltött Wundt lábánál, a lipcsei egyetemen, de ezzel nem elégedett meg. Fölkereste még Heidelberget, Berlint, Párizst, Genfet, sőt már élete későbbi szakában, a háború után Strassburgot is. Ritka külföldi ismeretséget és összeköttetést szerzett meg és tartott fenn állandóan az irodalom és tudomány hírneves képviselőivel. Anyanyelvén kívül nemcsak jól beszélt, de hibátlanul is írt németül és franciául. Német és francia lapokba s folyóiratokba dolgozott. Az Ueberweg—Heinze-féle nagy bölcsészettörténet negyedik kiadásának magyar vonatkozású fejezeteit ő írta. Lapokat töltlietnénk meg a külföldi irodalomban végzett munkásságának feltüntetésével. Nevét a külföldön éppen úgy ismerték és tisztelték, mint itthon. A Rousseau-irodalomnak Franciaországban sem volt nála kitűnőbb művelője. Comenius alakjára és munkásságára ő derítette a legnagyobb fényt. Hazánk és a magyarság érdekében külföldön kifejtett ismeretterjesztő és felvilágosító írói működésével valóságos missziót teljesített.

A református tanáregyesületben mindnyájan ismertük s csaknem minden közgyűlésen ott láttuk kimagasló, tiszteletreméltó alakját. Többször tartott értékes közgyűlési felolvasást. Az egyesület tisztikarában előbb, mint egyik jegyző, majd mint alelnök működött, s mikor 1931-ben vissza-