Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Péter Zoltán: Nyolcadikosok irodalmi műveltsége
294 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE kapott, és tetszés szerint kitöltött. Ez az eljárás célomnak kevésbbé felelt meg, mint az előbbi: az összes kérdések előre való ismerete bizonyos mértékig befolyásolta a feleleteket, főként pedig hiányzott a szükséges útbaigazítás adott esetekben. A kérdések megválogatásában és fogalmazásában az a szempont vezetett, hogy minél kevésbbé irányítsam a tanulók feleletét. Egész más eredményhez jutunk, ha pl. felsoroljuk a számbavehető magyar írókat, és úgy kérdezzük meg, hogy kiket ismernek közülük, vagy ha egyszerűen felteszem a kérdést : mely írók müveit olvasták? Az eredményt lehetőleg a fiúk leikéből akartam kihozni, nem magam szuggerálni a kérdéssel. A kísérlet osztályonként egy órát vett igénybe. Ennél többet nem vehettem el a tanítás munkájától, így is nagy köszönettel vagyok az igazgató urak iránt, akik ezt az egy órát rendelkezésemre bocsátották. Bármily hasznosnak tartom, hogy a tanulók e kísérlettel maguknak is számot adtak sok fontos kérdésről, mintegy kritikailag áttekintették irodalmi ismereteiket, mégsem kívánatos, hogy az effajta kísérlet egy óránál tovább tartson a tanulók elfáradása miatt sem. így is arra törekedtem a kérdések sorrendjének megállapításában, hogy kellő váltakozás után utoljára mégis a könnyebb kérdések maradjanak. Nagyobb elmélyedést kívánó kérdésektől tartózkodtam, {illetőleg ilyesmit csak mellékesen tettem föl,) mert egy óra keretén belől mélyebb esztétikai megnyilvánulást tizennyolcéves fiatalemberektől épúgy nem várhatunk, mint a magyar dolgozatban irodalmi essayt. Pedig ott több idő van egyetlen tétel kidolgozására, mégis reprodukálás az általános megoldás. Ellenben majdnem minden kérdés egyéni állásfoglalást, döntést kívánt a tanulóktól. Ad personam szólt, és ítéletet várt. Nem objektív megállapításokat, hanem egyéni véleményt. A kritikai és a személyes állásfoglalás, önmaga érvényesítése a legteljesebb mértékben megfelel a vizsgált korosztály lelki irányának, és a feleletekből kitűnik, hogy egyes kényes kérdésekre sokkal bátrabban tudtak válaszolni a tanulók, mint azt a megállapodottabb, de náluk sokkal nagyobb tárgyi tudással megterhelt művelt felnőttek tennék. A kísérlet kérdései és a rájuk kapott feleletek összesített eredménye a következő
