Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Sándor Vence: Az Arbeitsunterricht és a középiskolai német tanítás
280 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE így alapos okozója lesz a túlterhelésnek, ahogyan ezt az ember különösen a leányiskolákban tapasztalja. Természetes, hogy az ilyen tanítási mód a legkényelmesebb, mert kevés fáradsággal jár ; de jegyezzük meg azt is, hogy a tényismeret egymagában nem elegendő az ember nevelésre. A közelmúltban a középiskola háromféle fajtáját életrekeltő törvényhez készült tantervalkotás abban a jegyben indult meg, hogy a tényismereti anyagot alaposan redukálja és a végén kitűnt, hogy azt alaposan megduzzasztotta, úgy, hogy alig ment végig ez az új terv az osztályokon, máris készül megint a legújabb tanterv megint azzal a célzattal, hogy a tényismeretekkel agyontüzdelt lapoknak ollóval menjen neki. Hogy fog ez az elv is érvényesülni, a közeljövőben válik el és azon fordul meg, vájjon most is értékesebb lesz-e a tényismeret, vagy egyenrangú lesz-e az értelmi ismerettel vagy sem. A jelek nem biztatók. Már az a tény, hogy a középiskola az alsó fokon egységes tantervű lesz, sok mindent bele kell majd préselni, még az öntudatot, az értelmet oly magas színvonalon növelő gyorsírást is. És ha negyvenperces órák lesznek a napi tornaóra, helyesen test- nevelési óra miatt, akkor a tanulók valóban nem iskolába fognak járni, hanem hangos moziba, mi, modern nyelvi tanárok pedig a heti három részre osztott egyszázhúsz perc alatt alaposan fogjuk az öntudatosan nyert nyelvi ismereteket a tanulókkal az öntudatlan mechanizmusig begyakorolni átlagos 50-es létszámú osztályokkal ! A munkáltató módszer a tényismeretet nyers anyagnak tekinti, a nyersanyagot a tanulónak kell tanári irányítás mellett feldolgoznia a maga értelmével, mert csak így lesz az ismeret tudatos, lesz a tanuló értelmén át megért gyümölcs. Melyik most ez a tényismereti anyag a német tanításban? A következő csoportokba állítható össze : 1. hangtani anyag, 2. szótári anyag, 3. alaktani anyag és 4. az irodalmi anyag irodalom- történeti része. Idogy kell e négy csoporttal a munkáltató módszer szellemében elbánni? (Zárójelben : a mondattant tudatosan hagytam ki ; miért : kitűnik majd a felolvasás végéig.) Az úgynevezett hangtannak igen kevés köze van a munkáltató módszerhez. Hogy miért nincs a németben a hang és miért van eh, ezt az értelem számára nem tudom felfoghatóvá tenni. Itt a vezető elv : a tanár helyes kiejtése ; a tanulók majomnépség, építeni kell utánzóképességükre ; a tanár kiejtése ráragad a tanulókra. A budapesti tankerület kb. 180 német tanárjának megvan a maga sajátos színezetű kiejtése, hanghordozása, ritmikus vagy aritmikus hang- súlyozása ; megtaláljuk a was hast du Hans gesagt á nélküli kiejtést éppen úgy, mint Phéther, thust du gerne sphielen heheztetést. Mondanom sem kell, hogy jó eszköze a helyes kiejtésnek a karban való olvastatás, karban való szavaltatás, nemkülönben dalok éneklése. A munkáltatás annyiban szerepelhetne, hogy otthoni hangos olvasásra buzdítanék a tanulókat — ha ugyan megteszik. Milyen megvilágítást kap a munkáltató módszer által a szótári
