Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Dr. Holstein Gyula: Kor-rekonstrukció és élményszerűség
190 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE a szellemi kiválóság, ahol a keresztyén hit a legmagasabb szellemi örökséget veheti át, és a múlt kiválasztott értékeivel egybefonódva átveheti egyszersmind a világhivatását is. Ennek nagyszerű végrehajtója az apostol, akinek egy életdráma juttat fanatikus hitet és szédítően nagyra nőtt energiát, és aki magán hordozza a szellemi kiválóság minden jellemző vonását. A krisztusi igazságok léleklebilincselő és szublimis hatásait kettősen is mutatja Pál lelki tükörképe : először összetörnek ezek benne egy világot, kiforgatják őt a régi természetéből, azután ugyanezen elvekkel, igazságokkal világokat hódít meg. Felőle, a szenvedélyesen hithű zsidó felől sejthetjük, hogy ugyanilyen fanatizmussal robban majd ki keresztyén volta. A nagy és mindent átfogó aktivitása magyarázza eredményeit, cselek- vőlegességének sohasem múló intenzitása vezet szinte hihetetlen hatáskövetkezményeinek megértéséhez. Csak egy ilyen lelki felépí- tettségű vezetőn keresztül lehetett korok és világok boldogító kincsévé a Krisztus-hit. Pál, a világnézetek sorsfordítója, lelkiségét az ifjúságnak minden oldalról megvilágítva kell látnia. IV. rész. Melyek a hellenizmus alaptényezői. Gondolatmenet. 1. A hellenizmus megszüntet minden öncélú- ságot, a római imperium kozmopolita jellegű. 2. Bölcsészete kevésbbé gyökeres elvek összekapcsolása. 3. Római felfogás szerint minden nép ugyanabban a templomban helyezhette el istenét. 4. A császárság valósággal vallásos kultusszá válik. Keretrajz. Mindezeknél a tényezőknél azt a kérdést kell feltennünk, hogy vájjon a hellenizmus művelődési fokozatán álló nép lelki berendezettségének, különösen az érzés és képzeletvilágának megfeleltek-e? Nézzük sorban őket és szegeztessük le egyenkint értéküket a tanulókkal. 1. Az összes szellemi értékek e korbeli kultúrájának talapzata a római imperium, a jogrend az állandósulás tökéletes létformája. 2. A bölcsészet igaz, hogy most is alátámasztja a kutató lélek egyensúlyi helyzetét, de megállapításai mégsem egy abszolút és hosszú időre tekintő sarkigazság tételei : sokkal primitívebbek, mint a rómaiság életstílusát elfogadó ember lelki szintje. 3. Minden isten együtt van egy templomban. A történelemben minden vallás különvéve — akármilyen pirmitív lelki tartalom építménye is — a maga hívőinek lelki kielégülést nyújt. De egy templomban a sokféle isten látványa nem volt felemelő, sőt egyenesen reménytelen annak, aki keresett mögöttük valami lélekbe markolót. A római imperium jogrendjét átértő ember egész bizonyosan magasabb erkölcsi gondolatot igényelt. 4. A császár „divus“ és rendszeres imádat tárgya, de ilyen tekintetben nem képvisel magasabb álláspontot, mint az egyiptomi fáraók és más istenkirályok. A római jogi fogai-
