Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
120 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Ez az átcsoportosítás semmiféle különösebb nehézségbe nem ütköznék, mert hiszen a Toldi a III. oszt.-ban éppen úgy olvasható, mint a IY.-ben, ha egy kissé megszükítjük annak az osztálynak egyéb olvasmányait. A retorika szükséges elemei félév alatt elvégezhetők. Az meg éppen jó volna, ha a tanuló ugyanazon év első felében a prózai írásművek külsejével, második felében a belsejével ; ugyanazon év első felében a verses írásművek formai, második felében tartalmi, műfaji sajátságaival foglalkozna. A prózai írásmű külső és belső tulajdonságait a IY. és a verses mű külső és belső vonásait az V. osztályban egyszerre vizsgálván tisztább áttekintést nyerhetne. S elérnők ezzel az átcsoportosítással végül azt, hogy a nemzeti irodalomtörténet tanítása, három éven át, igazán eredményes és minden kívánalomnak megfelelő lehetne. Csurgó. Écsy Ö. István r HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM. A magyarság néprajza. Sajtó alá rendezte : Czakó Elemír. Első kötet. A tárgyi néprajz első fele. írta : Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly, Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 8° 435 1. 1235 ábrával és egy térképpel. A magyar népünkkel foglalkozó tudományos kutatás azóta mélyült el és szélesedett ki, amióta megalakult 1889-ben a Magyar Néprajzi Társaság, s megindította Ethnographia, újabban Ethnographia-Népélet c. folyóiratát. Azóta évről-évre gyűlt, egyre gyűlt a tömérdek anyag, s értekezések, monográfiák felsorakozott sokasága vizsgálta a felvetett részletkérdéseket. Mindez- ideig hiányzott azonban egy olyan nagyobbszabású, összefoglaló munka, piely korszerű tudományos eszközökkel és módszerrel veszi számba az eddig végzett munka eredményeit, mely egybeállítja a magyarság egész területét képviselő egységes kép részecskéit, s népünk tárgyi hagyatékának és szellemi hagyományainak vizsgálatát történeti fejlődésben mutatja be. Ennek hiánya már hovatovább mind jobban érezhető volt. Ennek a hiánynak a pótlására vállalta magára a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda azt a nagyjelentőségű feladatot, hogy egy négykötetes alapvető műben foglalja össze a magyar nép tárgyi és szellemi műveltségállományát. A mű sajtó alá rendezője Czakó Elemér dr., a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Az első kötet a karácsonyi könyvpiacon meg is jelent, s ez a szép ígéretek komoly megvalósításáról tesz bizonyságot. A tervezet értelmében az első kötet a tárgyi néprajz első felét adja (bevezető ismeretek után ä táplálkozás, építkezés, bútorzat, fűtés, világítás, mesterkedés és viselet fejezeteit öleli föl). írói Bátky Zsigmond dr., Györffy István dr. és Viski Károly dr., a Magyar Nemzeti Múzeum ismert nevű tudósai. Az egyes fejezetek az eddig felgyűjtött anyagot a hazai és külföldi irodalomra támaszkodva dolgozzák fel és állítják megfelelő rendszerezésbe. A könyv nyomdatechnikai szempontból a legkényesebb ízlést is kielégíti, a művészi ábrázolások és műmellékletek sokasága — szövegközi, gyakran nélkülözhetetlen megértető szerepük mellett — magyar szemet, szívet gyönyörködtető. Ezek méltó keretet adnak a közvetlen, könnyen érthető írásmóddal megírt, érdekes tudományos fejte
