Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 3. szám - Dr. Horkay László: A filozófia oktatásának kérdéséhez
114 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE mert „így megismerem a magam lelkivilágát“ s e tudomány „csodálatos belső lelki folyamatok lefolyásával és okával ismertet meg“. De állandóan felbúg a panasz, hogy ennek tanulása a tárgy komolysága folytán bár éppen a 8.-ba való, mégse odavaló a középiskolás réme, az érettségi miatt. Nem a 8.-ba való, mondja az egyik, mert „oly nagy odaadást kíván, hogy arra érettségi előtt nincs idő“. „Itt már más tárgyra kell nagyobb gondot fordítani“ — panaszolja a másik. „Ezért nem is tanulom nagy kedvvel, mert sok időt pazarolok el a tanulásával“. Egy keserű hang pedig az érettségire gondolva egyenest azt mondja : „kár vele a 8. anyagát növelni“, bár a 7.-ben ő is szívesen látná, mert „bizonyos dolgokban önálló vélemények alakítását elősegíti s érzelmi életünkbe bizonyos belátást nyerünk általa“. Mit ajánl hát a legtöbb diák, mint orvosságot? Vagy a filozófia egész anyagának, vagy legalább is egy részének átruházását más osztályokra. Több felelet nem is a 7.-ben, hanem már a 6.-ban kezdené, azzal indokolva a dolgot, hogy a 7. nagyon nehéz osztály, míg „a 6. anyaga a többi felső osztály anyagához képest kevés“. Vannak aztán találékony lelkek, akik úgy szeretnék, ha a filozófia tanítása nem tantárgyszerű volna, illetőleg nem az osztályzatért történnék, hanem „tisztán játékszerűen“, mint az egyik mondja, természetesen ezalatt annak gyakorlatiasabb tanítását, több példával való megvilágítását értve. Szerintem is ez utóbbi irányban van a jó és lehetséges megoldás. Ha sikerülni fog a filozófiát a középiskolában újra 2 éves tárggyá tenni, akkor lehetőség nyílik majd annak alaposabb, gyakorlatiasabb s a fejlődő növendék számára is gyümölcsözőbb feldolgozására. De ehhez a mostani csonka év igazán nem elégséges. Ha azonban a 7. osztály nyugodtan végigveheti a lélektan anyagát s betekintést nyer így a lélek rejtelmes világába, úgy válnék igazán gyümölcsözővé munkáltató formában a logika tanítása. Az aránylag rövid anyagot ilyen formán még a kedvezőtlen lélektani mozzanatok ellenére (gondolok az érettségire) is nagy haszonnal lehetne tárgyalni a 8.-ban.2 Egy bolgár barátommal beszélgetve a múlt éven, ő csodálkozását fejezte ki a felett, hogy a filozófia a magyar középiskolában olyan mostoha elbánásban részesül. Náluk — mint mondotta — a négy felső osztályban tanítják a filozófiai tárgyakat, külön az etikát s az esztétikát is. A magyar középiskolának is feltétlenül nagyobb súlyt kell helyeznie az önálló gondolkodást fejlesztő, a szellemiséget kifejtő és 2 Éppen a lélektani szempontokat figyelembe véve, nem tartanám szerencsés megoldásnak, ha csak a 3 órát sikerülne visszaharcolni a VIII.-ban. Bár a mainál még az is jobb volna. A nyugodt elmélyedés lehetősége ugyanis a 3 óra mellett is hiányoznék. A VIII.-os hajszás rohanását az érettségi előtt s az érettségi felé nem állíthatja meg még egy olyan komoly és érdekes tárgy sem, mint a filozófia.
