Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 29 A Magyar Külpolitika, a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja,, minden számában mélyen szívbe markoló adatokat közöl, amiket a nemzethűség eszméjének ápolására iskoláinkban talán minden más illusztráló anyagnál nagyobb sikerrel alkalmazhatunk. Pl. októberi száma közli a hírhedt Zamphiron-féle oláh térképet (1883 !); megemlékezik a hontalanná vált magyar tengerjáró hajókról, bel- és külpolitikai szemléje pedig magasabb középiskolai osztályok növendékei számára is könnyen megérthető nyelven nyújt eleven tájékoztatót. Történelemtanításunk aktuálissá tételére, a fájdalmasan hiányos nemzeti idealizmus fejlesztésére történettanárainknak talán eddig nem is eléggé méltányolt segédeszköz ez a lap. A Pädagogisches Zentralblatt novemberi számában Kurt H, Busse az összehasonlító számadatok képes ábrázolásának lehetőségeiről (oszlopok, emberalakok, a többdimensiós ábrák csalóka voltáról) szól s odajut, hogy a szemléltetés a „Zählbild—Methode“- vel a legsikeresebb : teljesen egyforma nagyságú, síkidomokból összeállított képek törtszerű felosztásával (Pl. 1 ábra = 100 millió ember, 2% mill. = 2 y2 ábra). így érhető el a közvetlen összehasonlítás. Mia Schwarz (Die Schultypen als Wirklichkeit) a porosz iskolafajokat veszi vizsgálat alá : mennyiben felel meg a sokfelé ágaztatása vidéki tanulóknak (mert nagyvárosokban minden típus megtalálható). Tekintetbe veszi az iskolavonatokat (egy óra várakozás, a tanítási idő előtt és után elviselhetetlen !), autóbuszokat, sőt kerékpárt is. 38 városban 45 fiúiskolára nézve mutatja ki a megközelíthetési lehetőségeket (6 iskolafaj). Eszerint győzött az általános műveltségadást leginkább szemelőtt tartó iskola ; a legtöbb diáknak nincs lehetősége a neki megfelelő fajtát látogatni. A leányiskolákra (20) nézve a kép még szomorúbb : a legtöbb leánynak megközelíthetetlen a maga iskolája, azért a 45 közül 35 fiúiskolában koinstrukció folyik. Tehát a porosz iskolareform követelménye („mindenkinek a maga iskolája !“) a gyakorlatban egyáltalában nem valósult meg. A közvélemény nem különleges szempontú iskolákat, hanem lehető sok életpályára előkészítésre alkalmasakat kíván (lehetőleg sok modern nyelv, latin és alapos matem.-fiz. oktatás), aminek a Reformreal- gymnasium v. Oberlyzeum felel meg a porosz iskolafajok közt. — Ottó Völcker (Die französiche Reformpädagogik) részletes áttekintést ad : Binet, Simon, Mendousse, Bertrand, Demolins, Piéron, Bobin Fontégne, Dewey, Ferriére, Fouret (a modern nyelvoktatás módszere ne a direkt m„ hanem kifejezetten intellektuális tevékenységre nevelő legyen !) rendszerét vázolja pár szóval. A tanítóképzés reformját (egyetem !) Paul Lapié, a párisi egyetem volt rektora követeli. Általában azonban rengeteg a panasz a tanterv és programmok túlzsúfoltsága miatt. Van reformvágy, az anyanyelv tanítása, az írásbeli dolgozat fokozott érvényesítése, koncentráció szempontjából. Eredeti módszere van Decroly-nek (az életre az élet által kell előkészíteni, aktivitás, a tanterv induljon ki a gyermek érdeklődéséből stb.), aki koedukációt és az iskolának műhellyé átalakítását hirdeti. Élénken
