Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Kardeván Károly: Költők és verseik olvasókönyveinkben
17 Már most a versmagyarázatnak sokrétű munkáját a tanárnak egyedül kell elvégeznie, mert olvasókönyveink1 kevés támasztékot nyújtanak, sőt hovatovább mind szőkébb területre szorítják a jegyzeteket, azokat is kevésbbé kezelhető formában a könyv végére sűrítik. Hallani olyan véleményeket is, hogy a könyv ne tegye fölöslegessé a tanár magyarázatát, sőt vannak, akik a jegyzeteket a tanár iránti bizalmatlanságnak tartják. Meggyőződésem szerint nincsen igazuk, mert a tankönyv a tanár magyarázatát sohasem teszi fölöslegessé, de kell, hogy támogassa. Nem tudom elfelejteni azokat a kitűnő jegyzeteket, melyeket a hajdani Lehr—Riedl-féle tankönyvek közöltek s tudom, hogy egykori jeles tanáromnak, Lehr Albertnak a budapesti evang. gimnáziumban tartott magyarázatai minden írott szavánál is mennyire ékesebben beszéltek mihozzánk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tanár mai túlterheltségében maga is hálás azért, ha a könyv felmenti a feladat alól, hogy a versre vonatkozó egyes adatoknak utánajárjon s nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy viszonyaink mellett sok más szakos tanár is tanít magyart, kinek az utánajárás még több fáradságot jelent. Sajnálkozni lehet azon is, hogy az egy Lehr-féle Toldi magyarázaton kívül a régi jegyzetes verskiadások, mint Beöthy—Greguss balladamagyarázatai, Zlinszkynék történeti líránkhoz írt kommentára kiestek az iskolai életből. Sokat markolunk azóta és keveset fogunk. De aminek olvasókönyveinkben főképp hiányát érzem, az költőinknek életrajza. Az ember versmagyarázatoknál napról-napra tapasztalja, mily keveset tudnak alsó osztályos diákjaink, legnagyobb költőink életéről. De nem csodálkozhatunk rajta, mert honnan ismernék? Olvasókönyveink hallgatnak róluk, ifjúsági könyvtárainkban is alig találnak életrajzokat. Pedig mily hálás feladat volna ifjúságunk számára Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Jókai életrajzát megírni, vagy csak életük egy szakaszát, akár egy-egy élményüket olvasókönyveinkben bemutatni. De mily gyümölcsöző volna Balassa Bálint, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Körösi Csorna Sándor önfeláldozó életével az olvasókönyvekben megismerkedni, hogy csak egynéhány példára mutassak rá. Sokkal közvetlenebbül és hatásosabban szólnának ifjúságunkhoz, a történeti érzék és a hazafias nevelés szempontjából is értékesebbek volnának, mint azok a történeti olvasmányok, amelyek semmivel sem mondanak többet, mint történelmi tankönyveink. E tárgykör könnyen túlvisz a versmagyarázat kérdésén, célom pedig csak az, hogy költőink életének rajzát kérjem olvasókönyveink szerkesztőitől. Német tankönyveinkben, a dolog természetének megfelelően szőkébb keretek között, magam is megkíséreltem ezeknek a gondolatoknak megvalósítását. Az iskolában tanított idegen irodalmak költőiről már az alsóbb fokon is kell valamit tudniok a diákoknak, hogy a tanult verseket hozzáköthessék szerzőihez. Ha a kapcsola____________PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 1 Az első három osztály olvasókönyveire gondolok.
