Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 5. szám - Jakucs István: A munkáltató és a fizikatanítás
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 183 Ha óraszámot veszítünk, akkor az említett „Tájékoztató“ 26. oldalán javasolt tananyagrövidítés — aminek nagy részét mi már eddig is végrehajtottuk — nem lesz elég arra sem, hogy a fizikai anyag minden részét el tudjuk végezni, annál kevésbbé nyerünk időt a munkáltató órákra. Az anyagot pedig szerintem el kell végezni. Sokszor olvassuk, hogy inkább egy részbe kell belemélyedni, a többi rész rovására, mert azzal a tudományos kutatásba jobban belevezetjük tanítványainkat. Ezzel a gondolkozással nem tudok megbarátkozni; a mi célunk és feladatunk a középiskolában nem tudósok nevelése, hanem az általános műveltség egyik ágában, a fizikai alapjelenségek ismeretében, biztos és alapos tudás nyújtása. Nem lehet pl. a tanárnak csak a fénytannal foglalkozni s a hangtannal egyáltalában nem, vagy csak az elektromossággal, de elhanyagolni a hőtant. Az alapvető törvényeket mindegyik részben meg kell ismertetni s tanítani. Az elmondottak alapján az úgynevezett munkáltató fizikatanítás iránt nem tudok lelkesedni s ezért nem mertem ezideig fenntartótestületemnél javaslatot tenni a nagy befektetéssel járó átalakításra és szerek rendelésére. De a lelkes úttörők munkája nem vész kárba. Ha nem tudjuk is 100%-ig megvalósítani terveiket és csak talán egy-két kedvező helyzetben levő iskola teheti meg s főleg az ezután épülő új iskolák, ahol már előre munka-asztalokat tervezhetnek az előadótermekbe, — de már most látom hasznát magamra és azt hiszem, mások is magukra. Azt én is tudom, hogy a tanulók kedvét föltétlenül fokozza, ha maguk is hozzá nyúlhatnak az eszközökhöz ; ezért eddig is szerettem a dupla fizikaórákat, amikor a két óra közti szünetben engedtem — a kényes szereket kivéve —, hogy a tanulók maguk is próbálgassák a kísérleteket. Ezek után iparkodni fogok ezt még inkább gyakorolni. Időnként próbát teszek egy-két tömegkísérlettel is, pl. csakugyan jónak látom a mérőeszközöket minden tanulónak kezébe adni, próbát teszek a VII. oszt.-ban a tükísérletekkel, kis ingákkal. Egyébként pedig olyan formában, mint amilyen irányba fejlődött a debreceni reáliskola Vili. osztályában, fogom alkalmazni. Végezzük az osztállyal közösen a kísérletet s a számításaikat a füzeteikben dolgozzák fel. Ilyenformán néha eddig is csináltam már. Pl. a Hartl-féle optikai korongon a fénytörés tárgyalásánál több szöget olvastunk le ; egyből közösen számítottuk ki a törésmutatót, a többit otthon számolták ki. Ezentúl ezt is többször fogom alkalmazni. A lelkes úttörők munkája tehát, ha nem valósítható is meg minden iskolában 100%-ig, de hozzájárulhat a fizikatanítás módszerének további javításához. Gondoljunk végig a fizikatanítás módszerének történetén. A régi időkben a fizikában kísérlet jóformán nem volt, alkalmazott matematika volt, a tanár sokat levezetett s a tanulók felmondták. Idővel a kísérletek nagyobb szerepet nyertek s a levezetések ellen erősebb támadások indultak. Már az 1903, évi utasítások is
