Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
152 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE csak a rénszarvast tenyésztő kóborló bennszülöttek laknának a félszigeten. A coboly és a lazac csalogatták ide az oroszokat, japániakat, meg a többf népfajtákat s tették érdemessé, hogy a lakosság nagy része szembeszálljon a barátságtalan éghajlattal. A nagy kereskedőcégek hajói is csak a coboly miatt keresik fel ezeket a barátságtalan partokat. Bergman mesterien írja le a cobolyvadászatot, de aki nem értette eddig a külkereskedelmi indexek alapján, mit jelent a lazac Japánnak, az Uniónak stb., az olvassa itt el a lazac-halászat c. fejezetet. Tanításközben a földrajzórákon pompás hasznát vehetjük ennek a munkának, amely színtiszta tudománnyal van tele, az érdekesség hajhászása nélkül. K. Leden : Kjuvatni jégmezői című művében Amerika, Canada északi részén élő eszkimók életét mutatja be. A szerző norvég származású, ezért kitűnő tanítómesterei voltak a jégvilág birodalmában. A Hudson-öböl mellékéről indult el Leden, hogy sok-sok szenvedés árán gazdagítsa a tudomány kincseit és érthetővé tegye előttünk a sokszor érthetetlent. Megtudjuk, hogy a rénszarvasok tél vége felé azért soványodnakjle annyira, mert nincs vizük, hanem havat kell nyelniük. Leden megpróbálta, hogy hóval oltja ő is a szomjúságát. Nem sikerült; minél többet evett belőle, annál szomjasabb lett. Tavasz- szal, amikor a hó és jég olvadni kezd, az állatok vízhez jutnak, attól kezdve a rénszarvasok újra hízni kezdenek, még akkor is, hogyha egy szál fűvet sem találnak, hanem éppen úgy zuzmóval élnek, mint télen. Az emberek is lesoványodnak a változatlan, egyhangú étkezés miatt. Fagyott nyers húsból rengeteget esznek, étkezés után mégis olyan éhesek mint ebéd előtt. Azért eszik nyersen a húst, mivel így táplálóbb és fagyottan könnyen emészthető. Azonkívül a fagyott hús több meleget nyújt, mint a megfőzött meleg hús. A fagyott nyers hús élvezete után azonnal emelkedik a test melege. Ha a kunyhóban ülünk írja Leden —, akkor a meleg, főtt hús élvezése után rendesen valami hideg érzetünk van. Főzéssel és sütéssel a hús elveszti bizonyos alkotórészeit, amire az embernek szüksége van. Vegyes táplálkozás mellett a kenyér, zöldség és a só szállítják azt a testnek. Az eszkimók a száraz húsdarabokat, mielőtt szájukba vennék, avas fókazsírba mártják, pedig az tulajdonképpen halzsírlámpásaik égő anyagául szolgál. Az avas zsír szagától és ízétől a lehető legnagyobb mértékben undorodom. Végre azonban diadalmaskodik a zsír után való vágy s én is követem az eszkimók példáját s mielőtt megenném a húst, belemártom az avas zsírba. Bizony, az európai kényes gyomornak is igazodnia kell az ottlakók szokásaihoz. Érdemes átolvasni Up de Graff : Az Amazonasz őserdeiben c. munkáját is. Nem lehet ma már átsiklani Dél-Amerikán, mint régente, hiszen Európa népfeleslegének itt és Afrikában kell elraktározódnia. Mennek is az embertömegek a világ minden tájáról, de csak úgy vaktában. Hogy mi minden vár az ide jövőkre, mivel kell megküzdeniük a „gyarmatosokénak, „ültetvényesekének, azt őszintén, amerikai stílusban tárja elénk a szerző minden nagyítás és szépítgetés nélkül. Az ötödik könyvet Fehér Géza írta, aki Bulgáriában dolgozik. Könyvének címe : Kanitz Piilöp Félix, a Balkán Kolumbusa. A múlt század második felének hű tükre ez a könyv a balkáni állapotokra vonatkozólag. A régi török elnyomást, az ellene feltámadó nemzeti érzést csakis ilyen könyvek alapján érthetjük meg. Fehér Géza Kanitz munkásságát ismertetve, bepillantást enged a bulgár-szerb viszonyokba és ellentétekbe is. A sokszor hirdetett nemzetiségi elvet a hatalmasok, az erősebbek mindig megcsúfolták. A mai iskola kénytelen követni a haladó életet; nem elég a földrajzban, ha megállapodunk a topográfiánál még messzi tájaknál sem, hanem meg keli ismernünk a tájakat a maguk valóságában, a rajtuk élő emberekkel együtt. A föld, a természet és a benne élő ember adják együttesen az igazi földrajzi képet. Ennek a megadását, az igazi földrajzi kép kialakítását segítik elő a Földrajzi Társaság könyvei; mert mindegyikből bőséges, alapos ismereteket szerezhetünk. Budapest. Horváth Károly
