Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek

120

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK.

| Dr. Bexheit Ármin. | a budapesti evangélikus iskolák iskolaorvosa és

egészségtan tanára villamosbaleset következtében január 30-án váratlanul elhunyt. Ő volt Magyarországon az első rendes iskolaorvos, már 1896 óta állott a pesti evangélikus egyház szolgálatában, tanított generációkat. E mellett azonban igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Mint fővárosi tiszti orvos is működött, egyetemi előadó, az egészségtan tanárok érdekeinek egyik főszószólója, több iskolában végzett iskolaorvosi munkát. Irodalmilag is értékes munkásságot fejtett ki: szakkörökben elismert tekintély, tankönyvei kedveltek. Egyénisége is megnyerő. Az a hajsza, melyben életét leélte, vitte sírba is. Eltávozása nagy űrt hagy maga után : egyháza hű fiát és régi munkását vesztette el benne.

I Rásky János j nagykőrösi tanítóképzőintézeti tanár 52 éves korában elhunyt.

| Xéjjyesy László és Sajó Sándor halála. | Két hatalmas oszlopa dőlt ki az

ország tanárságának, két nagynevű munkása országunknak, lelkes őre éde& magyar nyelvünknek. Nevüket mindenki ismerte a tanárság mozgalmaiból, a tudományos életből, sokan személyesen is tisztelői lehettek megnyerő egyéniségüknek. Négyesy László január elején halt meg, még akkor Sajó búcsúztatta elhunyt barátját; egy hónappal később, mikor a járvány szedte Budapesten áldozatait, hirtelen esett össze és halt meg Sajó Sándor is.

Négyesy Szentesen született 1861-ben, tanár volt szívvel-lélekkel, majd 1911-től már budapesti egyetemi professzor. Verstani kérdések, irodalom- történeti munkálatok jellemezték alkotáskedvét. Ezek mellett azonban a Középiskolai Tanáregyesületnek hosszabb ideig s a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszusnak is elnöke volt. Még mint nemzetgyűlési képviselő is szolgálta egyideig szülővárosát.

Sajó Sándor 1868-ban született Ipolyságon, Jászberényben, Apponyi városában tanárkodott, majd Pesten, hol a kőbányai gimnáziumnak volt igazgatója, munkájáért elismerésül főigazgatói címmel tüntették ki. Mint elcsatolt terület szülötte lángoló hazaszeretettől hevített nemes költeményekkel gyarapította irodalmunkat és tüzelte a magyar ifjúságot. Olvasókönyveinknek legkedveltebb darabjai az ő költeményei, az irredenta gondolat meg- szólaltatói.

S ketten együtt is találkoztak munkában, mint lelkes magyarok, a. „Magyarosan“-mozgalomban, mely szép magyar nyelvünk megmentése, megóvása érdekében országos mozgalom kívánt lenni. Ha nem tudott még eléggé szárnyra kapni, nem e két férfiú az oka. Ők mindent megadtak, ami ehhez kell : szaktudást, igaz magyar szívet és nyelvünk ápolására született tehetséget. Négyesy és Sajó voltak a ,,Magyarosan“-mozgalom elnökei. Mintha a magyar fátum le akarna törni elvesztésükkel, most, mikor Apponyit is el kellett a magyarságnak vesztenie. De nem szabad, hogy a szép eszmék a harcosok kidőítével elaludjanak. Kell, hogy magyar önérzettel folytassuk a munkát, melyet példaadással az elköltözöttek kezdettek. A magyar tanárságnak ebben a munkában oroszlánrésze van és lesz mindig. Négyesy és Sajó emlékét lelkes magyarsággal folytatott munkával fogjuk megőrizni. B. D.

Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata 1933-