Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 113 Hőse fiatalos meggondolatlansága kellemetlenségbe hozzák a fennálló hatalom alacsony gondolkodású közegeivel s letartóztatják. Vizsgálati fogságának unalmas óráiban meséli el fiatalkori ideáljának, hogyan került a frontra a Baltazár-teológusokkal, hol hadnagy, soronkívül főhadnagy lett, rövid káplánkodás után csopaki parokus lelkész. Az elbeszélésen, különösen az elhitetés néha naív eszközein és a szerkesztés bizonytalanságán érzik, hogy első regénye egy nem céhbeli írónak (szerzője megszállt területen élő református lelkész), azonban a magyar sors végzetességének, a magyar kálvinista papság tragédiájának rajza emberi, igaz és szívbemarkoló. Egy-egy jelenete feledhetetlen, mikor a fiatal pap rádöbben Kelet kapujára, a baksisra, Romániában minden eladó, csak alkalmas árat és alkalmas helyen kell fizetni. Kitűnő megfigyelő : a háború előtti asszonyok dicsekedtek, háború után panaszkodtak, mindkettő túlzás, nagyítás, ez utóbbi a sötétlátás felé. Majd mikor a határkiigazító-bizottság Csopakot a cseheknek ítéli, a cseh impérium jellemzésére van egy találó megjegyzése, hogy egy közönséges cseh finánc műveltebb, mint egy oláh kapitány. Kissé színpadias beállítású, legalább is nem érezzük olyan őszintének az antant bizottsággal történt epizódot. Az megint a cseh mentalitásra jellemző, hogy Bándy Istvánt anyja temetésére sem engedik haza, mikor pedig az mégis átszökik, visszatérte után kitoloncoltatják Csehszlovákiából, régi sebe fölszakad s a debreceni klinikán hal meg. Végigbúg a regényen egy romantikus szerelem halk muzsikája is, amely disszonáns akkordokat csendít meg egy másik dacos kálvinista pap megsebzett szívében s csak az utolsó lapokon simul kibékítő harmóniába a beteg gyermek révén a tragédiának indult epizód. A címet egy teológiai értekezésről („Fátyol“) nyerte, mely csak papi jellegű egyének számára van beiktatva a regénybe. A papi hivatás glorifi- kálása, melyet néhol mások rovására magasztal fel, pl. „a tanár kihagyja, vagy felkérdezi a leckét, azután tovább senkinek semmi köze hozzá... de a lelkész. . . stb.“ Mennyire félreérti a nevelők hivatását, ha ezt hiszi s menynyire nem ismeri az igazi tanárt és igazi tanári munkát... Bosszantó sajtóhibák is akadnak szép számmal, de különösen ez a 290. lapon : dixi et salva vinimam meam — dixi et salvavi animam meam helyett. Rokonszenves írás, mely minden fogyatkozása mellett le tudja kötni a figyelmet. Móricz Zsigmond nyereségnek tartja a könyv megjelenését irodalmunkra nézve. Mezőtúr. Boross István. Ifj. Krug Lajos : Vérszerződés. Budapest, 1932. Az Országos Gárdonyi Géza Társaság kiadása. Ara a pénz előzetes beküldése mellett 1.70 P ; vászonkötésben 3.70 P. Utólagos beküldéssel 2.— és 4.—- P. Az Országos Gárdonyi Géza Társaság nagyon helyesen cselekedte, hogy kiadta ifj. Krug Lajos költeményeit s ez által egy kiváló fiatal poétát fedezett lel számunkra, kinek versei nem közönséges tehetségről tanúskodnak. Ifj. Krug Lajosnak ez nem első kötete. Már évekkel ezelőtt írt egy, folyóiratunkban is ismertetett könyvet a nyugati felkelő harcokról s a soproni népszavazásról. Jelen verse gyűjteményéhez Móra László írt szép prológust. Krug Lajos verseit három csoportba osztja : „Tilalomfás határban“, „Hullám és part“, „Kérdez az élet“. Mindegyik csoportban találunk verseket, amelyek gyönyörködtetnek bennünket. Szép, költői nyelvezetet, a költői kifejezések igazi tárházát találjuk a kötetben. A felkelő harcok emlékei szólnak az első rész verseiből. A legszebbek : Anyák, magyar anyák, Dalol a föld, Bányamécs, Utcasarkon, Gépek, Diáktanyán a nyugati felkelés idején. A költő dalai Selmecről, a rokkant sorsáról, a munkássorsról, a jövő reményről szólnak és témáinak változatossága mellett tanúskodik a második rész is. Kiemeljük a Csönd, Selmec, Sopron, Ábrándok, Bánathajó c. verseit. Tökéletes alkotás „Éjjel“ c. verse. Gyakran egy-egy találóan odavetett ecsetvonással festi a jellegzetest. A harmadik rész bölcselmi versei közül kiemeljük a Porszem,
